Irodalomtörténeti Közlemények 2015/2. (dedikált példány) [antikvár]

! ' \ y — V n yy TÜSKÉS GÁBOR A janzenizmus kutatásának néhány kérdéséhez Zolnai Béla és Hopp Lajos emlékének Az utóbbi húsz évben jelentős elmozdulások mentek végbe a janzenizmus nemzetközi, azon belül elsősorban francia, angol és német kutatásának szemléletében, módszertanában.' Különösen érvényes ez a megállapítás a mozgalom 18. századi történetével, eszme-, politika-, társadalom- és művelődéstörténeti vonatkozásaival, a janzenizmus és a felvilágosodás viszonyával kapcsolatos vizsgálatokra.^ A források egy része ugyan régóta rendelkezésre áll nyomtatásban, ezeket azonban gyakran figyelmen kívül hagyták, vagy csupán szűkebb, egyház-, vallás- vagy kegyességtörténeti nézőpontból, a tágabb összefüggések nélkül, nem objektív módon értékelték. Ráadásul számos új, eddig teljesen ismeretlen forrást adtak ki és értelmeztek az utóbbi két évtizedben, s ezzel új kérdések léptek az előtérbe. Bekövetkezett a kutatás nagymértékű specializálódása, s a hagyományos témák (mint például a janzenizmus és a jezsuiták viszonya, a mozgalom egyházon belüli szerepe) jórészt háttérbe szorultak. A francia történettudomány, társadalom-, mentalitás- és eszmetörténet mára végleg meghaladni látszik a részben a janzenizmus 18. vagy 19. századi megítélésére visszanyúló, itt-ott azonban még az 1970-80-as években is továbbélő álláspontokat, így például az Unigenitus bulla nyomán kibontakozott összetűzéseket az egyik korabeli nézet képviselői minden idők legsúlyosabb, egyházon belüli konfliktusaként értékelték; mások, köztük Montesquieu és Voltaire, csupán teológusok belső vitájának tekintették, s hevesen bírálták mindkét tábort.' A szerző az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója. - A kutatásban nyújtott segítségükért a következő kollégáknak tartozom köszönettel: Jean Garapon, Simon Icard, Knapp Éva, Kovács Eszter, Jean Lesaulnier és Wolfgang Mager. A tanulmányhoz fűzött megjegyzéseit Penke Olgának, Ferenczi Lászlónak és Vörös Imrének köszönöm. 1 Néhány újabb tanulmány: Monique Cottret, La querelle Janséniste = Histoire du christianisme des origines a nos Jours, sous la dir. de Marc Venard, Paris, 1997, 351-407; William Doyle, Jansenism: Catholic Resistance to Authority from the Reformation to the French Revolution, New York-London, 2000; Marie-José Michel, Jansénisme et Paris 1640-1730, Paris, 2000. 2 Vö. pl. Jean Delumeau, Monique Cottret, Le catholicisme entre Luther et Voltaire, Paris, 1996, 205-245. 3 Monique Cottret, Jansénismes et Lumieres: Pour un autre XVIIIe siecle, Paris, 1998, 53-60; Voltaire, Le siecle de Louis XIV, éd. par René Pomeau, Paris, 1987,1063-1088. A Voltaire-mű XXXVII., janzenizmusról szóló fejezetét Benyák Bernát 1769-ben Nagykárolyban fordította magyarra. Ternie de Jansenismo címmel. Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára, Manuscripta nostrorum c. fasc., 35. sz. Vö. Gerencsér István, A magyar felvilágosodás és a kegyes iskolák, Bp., 1943, 37; vörös Imre, Fejezetek XVIIL századi francia-magyar fordításirodalmunk történetéből. Bp., 1987, 49, 55-59. 161