Jelek égen és földön (dedikált) [antikvár]

Címlapon a szerző dedikálásával!
A csoportok, közösségek, társadalmak kialakítják, felmutatják a lehetséges folyton változó képét; ezzel vetik össze mindazt, amitől félnek, amit remélnek. Hogyan alakítják ki? Hogyan forgalmazzák? Mitől félnek? Mit remélnek? És mindezeket: milyen konkrét társadalmak, milyen konkrét időbeli-térbeli helyzetekben? A kiváló angol szociálantropológus, Edmond Leach írja: "...nem azért vagyunk emberek, mert lelkünk van, hanem azért, mert felmerül bennünk annak a gondolata, hogy lelkünk is lehetne". Milyen artikulációja, milyen társadalmi környezete, milyen társadalmi szabályozottsága van ennek a gondolatnak - a lélek, a lehetséges, a transzcendens, a túlvilági gondolatának - azokban a közösségekben, ahol terepmunkámat végeztem és végzem - erre kellene választ fogalmaznom.