Jézus élete (dedikált példány) [antikvár]

1. Jézus az örökkévalóságban. Jézus neve. Ez a szó Jézus, egy zsidó szó magyaros alakja s azt jelenti: Az örökkévaló segítség. A szót, mint férfiak nevét, gyakran használták az izraeliták. A név, bárki viselte is, jelentőségteljes volt. De különösen nevezetes lett a nazarethi Jézus által. Valami csodálatos, kiirthatatlan hit gyökerezett meg s él ma is sok ember lelkében, hogy az örökkévaló Isten a legnagyobb segítséget ezáltal a nazarethi Jézus által nyújtotta a szegény, küzködő emberiségnek, sőt, hogy ő maga hajolt le a názáreti Jézusban hozzánk. Ha ez a hit nem alaptalan, akkor a Jézus élete folyamának forrásai ott fenn vannak az örökkévalóságban, épúgy, mint a Nilus hatalmas árjai kifogyhatatlan tavakból zúgnak alá. Isten nagysága és dicsősége. Természetesen az örökkévalóságba Isten csak hitünk és tudásunk erői által emel fel, mint a hogy néhol, hegyes vidékeken a csúcsokra egy a gőz ereje által hajtott kocsi juttatja fel a kíváncsi halandót. Mikor azonban az ember elérte czélját s a hegy tetején áll, akkor már nem azt a szerény kis alkotmányt látja, a melyben feljutott, hanem élvezi a magaslaton elibe táruló kilátás összes szépségeit. Talán eleinte szédül, de lassanként megszokja a rendkívülit s mindazt a fenségest, a mi előtte feltűnik, gyönyörködő lelke mind természetesebbnek találja.