Kanizsa és környéke földrajzi neveinek adattára II. (dedikált példány) [antikvár]

Kanizsa és környéke földrajzi neveinek adattára többirányú indíttatásra született meg: egyrészt egy nagyobb arányú kanizsai nyelvjárási gyűjtéshez kapcsolódik, de több is annál. Névanyaga Horgosra, Martonosra és egyéb, a kanizsaitól eltérő nyelvjárású településre is kiterjed. A ku látás területi bővülése indokolt, mert így Kanizsa Község egész politikai-közigazgatási területét felöleli, s ebben a formájában a Vajdaság helységeinek földrajzi nevei c. sorozatba, illetve a Penavin Olga és Matijevics Lajos adattáraiban feldolgozott települések vonulatába is beilleszkedik. A gyűjtés és feldolgozás a területi egységen túl a szerkesztés elveiben, a szócikkek felépítésében is igyekszik az említett sorozathoz mindenben igazodni. Minthogy azonban a munka bizonyos mozzanatai már az összehangolás előtt befejeződtek, némi jelölési, sorrendi különbség maradt a többi adattárhoz viszonyítva. A földrajzi nevek adattárából szerény eszközeihez képest nagyon sokirányú kutatás meríthet: a nyelvjáráskutatás (a névalakok egy-egy nyelvjárási jelenség intenzívebb jegyeit őrzik kövületként, főleg hangtani változásokban), a földrajz, a gazdaságtörténet, a helytörténet (hiszen a nevek a gazdasági élet, az ember és a táj mindenkori kapcsolatának lenyomatai is). Bízvást remélhetjük, hogy Kanizsa Község most meginduló monográfiái munkálataihoz is számos adatot és adalékot szolgáltathat. Ugyanakkor a magyar nevek mellett fellelhető szerbhorvát alakok, névváltozások jó lehetőséget nyújtanak a névadásban tükröződő közös vagy eltérő tájszemlélet, a nyelvi megformálás párhuzamainak tanulmányozására. Haszonnal forgathatják ezt a gyűjteményt az általános iskolai és középiskolás tanulók is, a szűkebb haza, közös szülőföldünk jobb, elmélyültebb megismerésének érdekében. Az a mód pedig, ahogyan az adattár gazdag anyaga összegyűlt, példaként szolgálhat a tanulók önképzőköri, oktatáson kívüli tevékenységéhez. A gyűjtésben sok-sok egykori tanítványom volt segítségemre, akiknek ezúton mondok köszönetet. AZ ANYAG GYŰJTÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE A gyűjtés módját az adattár jellege és helyismeretem szabta meg. Mivel a gyűjtemény csak a ma is élő népi elnevezéseket öleli fel, és a feldolgozott tájegység szülőhelyem és lakhelyem is, könnyen kijelölhettem a gyűjtési gócokat. Mindenekelőtt a meglevő térképekről vázlatokat készítettem, amelyeken feltüntettem a legfontosabb utakat, néhány tanyát, a kataszteri községek határait és a nagyobb határrészek nevét. Ezzel párhuzamosan gyűjtőlapokat állí-