Kenyereim története (dedikált példány) [antikvár]

Kedves Olvasó! Az élet csodálatos dolog. Ezt főleg akkor tudod meg, ha már csak kevés van hátra belőle, vagy akkor, ha egy hirtelen támadt szabad percedben egyszerre nem csak nézni, de látni is kezded a világot. Két dolog különösen lebilincselő ebben a látványban: először az apró részletek, a növények, rovarok, fák, madarak térben-időben egymásba fonódó, színes egyvelege, majd a milliárdnyi részletkép összeolvadása egy tájban, egy naplementében vagy az óceán meg nem szűnő tintakék távlatában. A távoli, szabályosan ismétlődő hullámok közelképében éppúgy megtalálod az egyéni különbségeket, mint amikor egy távoli embertömeghez érve közelről más és más arcokat, alakokat ismersz fel. Ha kiemelkedünk a fűszálak közül, rétet látunk.