Kereszténység, demokrácia, európai szellemiség (többszörösen dedikált példány) [antikvár]

Bálint Sándor (1904-1980) egyéni, tudományos és közéleti pályája sokrétű tanulsággal szolgál az utókornak. Hívő keresztény, vallását gyakorló katolikus volt egész életében, akinek a hit megingathatatlanul stabil alapokat teremtett mind szakmai - néprajztudósi, művészettörténeti és Szeged-történeti - munkásságához, mind rövid politikai tevékenységéhez. Szülői - s mivel édesapját nagyon korán elveszítette inkább anyai - öröksége volt a szegedi népi, paraszti élet és mentalitás tárgyi és szellemi hagyományainak őrzése, tisztelete és továbbadása, amelyek közül számára legmeghatározóbb elemnek a katolicizmus bizonyult. Szülőhelyétől, Szeged-Alsóvárostól elválaszthatatlan a katolikus vallás gyakorlásának számtalan népi megnyilvánulása - élükön az augusztus ötödikéi Havi Boldogasszony búcsúval - éppúgy, mint a városrész arculatát meghatározó szimbólumértékű ferences templom. A katolikus hit tehát nem tanulási vagy megtérési folyamat, hanem szocializáció eredményeként - „természetesen" - lett Bálint Sándor sajátja. A kereszténységet megpróbáltatásai során, életének határhelyzeteiben ugyanúgy élte meg, mint a sikeres és boldog periódusokban: mindennapjainak és gondolatvilágának részeként, döntései és ítéletei meghatározójaként. Bálint Sándor pályájának nyúlfarknyi szakasza volt az 1945 ősze és 1948 decembere közötti politikai működés, amikor is a kereszténydemokrata irányultságú Demokrata Néppárt parlamenti képviselője volt.