Kommunikáció, szociálpszichológia, kultúra (dedikált példány) [antikvár]

1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, HIERARCHLÁJA, IDEIGLENES AXIÓMÁI A magyar művelt tudat húsz-harminc éves lemaradása a modem társadalmak mindennapi és tudományos (teoretikus) gondolkodásához, tudásához, szervezettségéhez képest nem olyan tragikus, mint egyesek hirdetik. Azok, akik nem hisznek a merész Idtörési kísérletek sikerében, a szellemi-lelki-szociális beruházások elsődlegességében, akik a jövőt olyannak képzelik, amilyen a jelen Az ezredfordulóra létkérdéssé válik, hogy valóban át tudjuk-e alakítani szemléletünket, viszonyainkat, viselkedéseinket a természettel, a Természetfelettivel, a társdalommal, embertársainkkal és ömnagunkkal szemben is. Míiködésre és fejlesztésre kell tervezni a "fejünkben lévő jövőnket". Túl kell haladni érzékszervi-fizikai szintünket, kozmikus lényként gondolkozó, cselekvő, viselkedő EMBERRÉ kell válnunk. Ehhez a merész vállalkozáshoz kíván hozzájárulni a himián tudományok alapozására, összefoglalására (is) vállalkozó új tudomány: a kommunikációehnélet, mely új választ keres az anvag. az élet, a tudat problémáira, és új szempontokat az ember-természet, ember-társadalom, ember-ember viszonyok leírására. "Eritís sicut Deus, scientes Bonum et Malum" (Istenné váltok magatok is, ismervén jót és rosszat). A kommunikációelmélet európai gyökerekre hivatkozó kritikus amerikai ideológiai, gazdasági kísérlet arra, hogy a modernizáció és az új humanizmus számára új világnézetet teremtsen. A gyökerek Descar-tes-ig, a kartéziánus mechanikus világkép, oksági meghatározottság (determináció, teleológia) bírálatáig nyúlnak vissza. Elvetik Marx kollektív- és Freud individuális miszticizmusát (a közösség és egyén "természetfelettiségét"). A kommunizmus szervetlenségét rendszersze-rííséggel, önszabályozással, önigazgatással; a lélekelemzők (pszicho-analitikusok) energia fogalmát pedig a kommunikáció-interakció, visszacsatolás (feedback) fogahnával cserélték le az 1950-es évek második felétől.