Köz-művelődés-történet (dedikált példány) [antikvár]

9? HÍVEBB EMLEKEZESÜL " A csehszlovákiai magyarság hangja a „hallgatás éveiben" (Adalékok, szempontok) I 1. A második világháború a tengelyhatalmak és szövetségeseik megsemmisítő vereségével ért véget 1945 tavaszán-nyarán. Az elsö szovjet csapatok -dél felöl, a Békés megyei Dombegyház és Battonya, illetve a Csongrád megyei Csanádpalota térségében - még 1944 szeptemberében átlépték a mai magyar határt, s az esztendő végére az ország keleti részeiben fokozatosan mindenütt megszűntek a harcok. Horthy eredménytelen kísérletei, melyek a Szovjetunióval való fegyverszüneti egyezmény megkötésére irányultak, illetve Szálasiék október 16-a utáni infemója azonban meghosszabbította a még német megszállás alatt levő magyar területek és a budapestiek szenvedéseit. Ugyanakkor Magyarország - a különböző politikai és társadalmi erők, pártok, szervezetek, jeles személyiségek törekvéseiben - már a háború utáni életre készült. Megindultak egy ideiglenes kormány megalakítására irányuló tárgyalások - öt párt és a Szabad Szakszervezetek képviselőiből december 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely aztán 1944. december 21-én Debrecenben létrehozta az Ideiglenes Nemzetgyűlést, hogy ez egy nappal később, dálnoki Miklós Béla miniszterelnökletével felállítsa az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Ez utóbbi december 24-én már fegyverszüneti kérelemmel fordult a szovjet kormányhoz, amely két szövetségesével, az amerikai és a brit kormány képviselőivel késedelem nélkül megkezdte - illetve felújította - a Magyarországra vonatkozó fegyverszüneti feltételek kidolgozását. A fegyverszüneti megállapodást az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szövetséges nagyhatalmak képviselői 1945. január 20-án írták alá Moszkvában. A megállapodás egyebek közt kimondta: „Magyarország kötelezte mx (H.