Közelítések (dedikált példány) [antikvár]

EloszdNincs az az ember, akinek életét és munkásságát egyetlen szóba bele lehetne sűríteni. Akár egy szó, akár sok oldal: csak tétova közeh'tés lehet. Ha mégis megpróbáhiánk az 1989-ben 60. születésnapját ünnepelt Hofer Tamást egy szóval jellemezni, talán a A:özveft1fdkmálkozik. Nem kerülhetjük meg, hogy e tanuhnánykötet bevezetéseként vázlatosan áttekintsük e közvetítő szerep - vagy inkább szolgálat - néhány oldalát, azokat a kutatási témákat, felvetéseket, amelyek a korábbiaknál gyümölcsözőbb kapcsolatokra vezettek néprajzkutatók, antropológusok, valamint történészek, szociológusok, irodahnárok, művészettörténészek és a kultúra kutatásának megannyi más szakembere között.Hofer Tamás első, közgyűjteményben elhelyezett gyűjtése diákkori munka: 1848-as hagyományok Szentmártonkátán. Első, ugyancsak diákkori publikációi: angol, német és orosz könyvek ismertetései. A nemzetközi áttekintés és az ehnélyült valóságismeret további munkáiban is a legszerencsésebb módon ötvöződik. Egyetemista korában a Néptudományi Intézet, egyetemi és miízeumi munkaközösségek keretében Kétyen, Kemencén, Pátyon, Tiszaigaron, Somogyban kutatott, hogy a több tucatnyi helyszín közül csak a legfontosabbakat emh'tsük. Első kiérlelt kutatási témaköre a település volt, az alföldi kertes településekről, illetve azok felföldi, dunántúH, délvidéki párhtizamairól írta szakdolgozatát és doktori disszertációját. Ez a téma, amely a térképen megjelenő településképtől indult, és már Györffy Istváimál kibővült a családi élet, a társadalom térbeU szerveződésének vizsgálatával, Hofer kutatásaiban tovább szélesedett. így talált kapcsolatokat a kettős udvarok, a magashegyi - például az általa leíh gyimesi - szállások rendszeréhez is. A térbeli mozgási minták olyan új gyűjtési témákat vetettek föl, mint a Hajdúságban a mezei munka során használt enyhelyek vagy egy mozgékony határbeh megszállási rendszer Dunapatajon. Ez a térbeh életrend"-szeinlélet új lehetőségeket adott az európai összehasonh'táshoz és a történeti folyamatokkal való kapcsolatok feltárásához. E makroszintű vizsgálatok összegzése Hofer Tamás tanulmánya: az alföldi agrárvárosrendszer (e faluk nélküh, csupa óriás településből álló alföldi településszerkezet) elhelyezése Európa periferiáhs övezetének néhány, sajátosan állattartásra szakosodott tája közt. Ide kapcsolódik az alföldi extenzív állattartás besorolása is a nagy nyájakat tartó kora újkori európai extenzív legeltető ranchgaz-daságok közé.Hofer Tamás, már csak 28 évi néprajzi múzeumbeli szolgálata révén is, szoros kapcsolatba került az egykori falusi tárgyi világgal. Igen sok tárgyat gyűjtött és leltározott be, kiáUításokat rendezett itthon és külföldön. A tárgyi világnak mint sajátos kulturális rendszemek a szerveződésébe különösen mélyen beleláthatott a Fél Edittel Átányban végzett több évtizedes kutatóvállalkozás során. Ebből a munkaeszközökre vonatkozó részeket publikálták részletesebben, a többi tárgyféleséget csak részlegesen. Az egyes tárgyegyedek használatának, élettörténetének, a hozzájuk kapcsolódó ismereteknek, emlékezéseknek a rögzítésével ő és Fél Edit egy olyan új tárgyértelmező, tárgygyűjtő stílust vezetett be, amely kiterjeszkedett gazdaságok, háztartások korábban árnyékban lévő részeire, tartalékokra, alkatrészekre, rongált, de bizonyos szolgálatokra még alkalmas tárgyak megfigyelésére. Ezeknek az aprólékos vizsgálatoknak - amihez még olyan kitérők" is kapcsolhatók, mint a kalotaszentkirályi kelengyéről úrott közös cikk Fél Edittel - ehnéleti tanulságait Hofer Tamás a tárgyegyüttesekről, tárgyrendszerekről, illetve a tárgyak szemléletének a népr^ban megfigyelhető korszakaúról írt tanulmányaiban foglalta össze.Tárgyakhoz kapcsolódó sajátos kérdés a népművészet. Fél Edittel, K. Csilléry Klárával együtt Hofer Tamást is foglalkoztatta ennek a falusi kultúrába kívülről bevitt kategóriának a körülhatárolása