Kultúra- és kommunikációelméleti szöveggyűjtemény (dedikált példány) [antikvár]

ELŐSZÓ A kultúra- és kommunikációelméleti szöveggyűjtemény elsődleges célja, hogy a magyar felsőoktatás jelentős változásait, reformjait, paradigmaváltásait követve összegezze a hagyományos és aktuális ismereteket e két tudományterületen. Különösen fontos vetülete a szemléletváltásnak az andragógia szak alapítása, amelyben a közművelődés elmélet és gyakorlat a felnőtt képzés, -oktatás, -vezetés, -fejlesztés interdiszciplináris együttműködésére érvényes kompetenciákat fogalmaz meg. így lehetőségünk nyílik arra, hogy az évszázados múltra visszatekintő magyar népmüvelés, közművelődés helye és szerepe tudományok rendszerében végre elfoglalja az eddigieknél méltóbb helyét. A 20. század elején a politika fokozatosan „támogatása alá vonta", majd az 1950-es évektől „szolgáló leányává" erőltette a szabadidőben, közösségekben végzett önkéntes, művelődési és öntevékeny művészeti, népművészeti tevékenységeket, formákat. A társadalmi létszférák (kultúra, gazdaság politika) úgynevezett „prioritási-csatározásaiban" többnyire a kultúra került hátrányos helyzetbe, noha hirdették, de nem cselekedték, hogy nincs demokratikus politika és nyereséges gazdaság előzetes kulturális, emberi tőkébe (humán capital) történő beruházások nélkül. A közművelődés felsőfokú képzési programjában először esztétikai (népzene, népdal, táncház, szín- és bábjáték stb), majd szociológiai koncepciókra („nyitott házak", „modern módszerek") építette fel megújítási törekvéseit. A népművelőt átnevezték többek között közművelődési szakembernek, animátornak, majd művelődésszervezőnek és kulturális menedzsernek. Az Eötvös József Főiskola Könyvkiadójának első tervek között szerepelt az informatikus-könyvtáros-művelődésszervező szakos hallgatók részére egy jegyzet, és/vagy szöveggyűjtemény írására, összeállítása. A bolognai folyamat eredményeként előtérbe kerültek olyan tudományközi együttműködések, melyek az alap és mesterképzések mentén új tantárgyak felvételét, főiskolák és egyetemek közötti konzorciumok létrehozását kezdeményezték. Az Eötvös József Főiskola Művelődés- és Társadalomelméleti Tanszékén nappali és levelező tagozaton 2006-ban megkezdte tanulmányait az első „bolognai generáció" A képzés az andragógia tudományos alapelveire épül, melyekhez szakirányok (művelődésszervező, felnőttképzési