Laki Ferenc (aláírt és dedikált példány) [antikvár]

BevezetésLaki Ferencné 2011 január, Soroksár. Nehéz valakiről írni vagy beszélni, akivel leéltem egy életet, aki társam volt jóban-rosszban, akivel biztosan számíthattunk egymásra, kölcsönös támaszai voltunk egymásnak, ha sorsunk úgy hozta. És az utolsó két évtized, bizony nagyon nehéz volt. Negyvenöt éves házasság után, 2009. május 31-én, pünkösd vasárnapján férjem. Laki Ferenc váratlanul, csendben eltávozott körünkből. Csak remélhetem, hogy megtalálja helyét egy jobb és igazságosabb világban, ahol végső nyugalmat nyer. Nekem már csak egy kötelességem van: igazságot szolgáltatni neki és megtenni azt, amit ő életében nem tett meg, félelemből, szerénységből, féltésből. Elmondani élete nagy titkát, a hihetetlen, de igaz történetet, hogy ő Laki Ferenc volt az az 56-os forradalmi hős, a mindmáig ismeretlen mesterlövész a JutadombróP, aki november 4-én a vermelt krumpli kiásásával foglalatoskodó ártatlan és éhes civil embercsoportra brutálisan rátámadó szovjet tankokat ártalmatlanná tette, megsemmisítve ezáltal a szovjet déli parancsnokságot. Férjem, Laki Ferenc már nem vár elismerést, előléptetést, jutalmat, nem kell féltenie szeretteit. A szűk család közösen úgy döntött, hogy a titkot nyilvánosságra hozza, hogy férjem neve fennmaradjon az utókor, a történelem számára 1956 hősei sorában. Az emberi élet és emlékezet rövid, a barátok, ismerősök kihalnak, nemzedékünk is erősen fogyatkozik. Magam sem vagyok egészséges. A titkot nem vihetem magammal a sírba.A szülőföld: FehérvárcsurgóFérjem, Laki Ferenc 1932. március 16-án született Fehérvárcsurgón. A Bakony keleti lejtőjén fekvő falut két vízfolyás: a móri víz és a Gaja patak fogja közre. A Gaján vízimalmok működtek, még az 1960-as években is működött egy. A környék bővelkedik jó minőségű vízforrásokban, zsíros fekete földje igen alkalmas mezőgazdasági termelésre.^ A falu híres terméke a káposzta, mely formájában is különbözik az általánosan ismert fajtától: nem lapos, ha-' A valamikor Budapest déli kapujának tekintett Jutadomb nevének kétféle helyesírásával lehet találkozni: Jutadomb", illetve Juta-domb". Nyelvészeti pro vagy contra érveléseket elkerülve, mi a Jutadomb" mellett döntöttünk, tekintettel arra, hogy Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalom és szabadságharc. (Kossuth Kiadó, Budapest, 2010) című müvében ezzel az írásmóddal szerepel. (A szerzők) ^ Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé című korabeli összeállítása szerint a Sárréti járásban fekvő Csurgó földje kövér, gabonát és bort egyaránt bőven termő.11