Lakóházak Dél-Gömörben (dedikált példány) [antikvár]

A felvidéki magyarság építészeti kutatása jelentős eredményeket mondhat magáénak. Különösen a palóc etnikai csoport iránti tudományos érdeklődés következtében a múlt század első felétől egész sor olyan feldolgozás látott napvilágot, amely elsősorban az építészeti, de részben a lakáskultúrát is témájául választotta. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kutatás területi megoszlása nagyon egyenetlen. A legtöbb ismeretanyaggal Nógrád, Heves és Borsod palócok lakta vidékeiről rendelkezünk olyannyira, hogy az északi magyar házkultúrát hosszú ideig "palóc ház" nevén tartotta számon a néprajzkutatás. Más területek azonban alig vagy egyáltalán nem kerültek feltárására. Ezek közé tartozik a történeti Gömör megye déli része is, melynek lakosságáról a néprajzi kutatás eredményeinek számbavétele során joggal állapította meg Ujváry Zoltán: "A felvidéki magyarok közül alighanem a gömöriekről esett eddig a legkevesebb szó." S bár az elmúlt évtizedben elsősorban az ő munkássága révén a folklórkutatás rendkívül jelentős eredményeket ért el, az anyagi kultúra kutatás terén nagyon szerény az előrelépés. A múlt században, ill. a századfordulón napvilágot látott, a palóc építészeti és lakáskultúrát bemutató találmányok alapanyag csak igen ritkán származik gömöri falvakból. Gömörből származó és jól lokalizálható adatokat először Komoróczy Miklós, Gróh István és Malonyai Dezső tettek közre. Az 1930-as években a Gallyaság néhány falujából (Ragály, Imola, Aggtelek, Kánó) Gunda Béla közöl jelentős ismereteket, míg újabban Valentova Viera, Buday Endre és Cseri Miklós tanulmányait kell megemlítenünk.