Lapmargó lábjegyzetekkel (dedikált) [antikvár]

A változatosság gyönyörködtet – tartja a régiek szólása. Murányi Gábor kötetében műfajilag változatosan besorolható művekről írta meg személyes hangvételű kritikáit, melyek önmagukban is árnyalatosan rajzolják ki az elmúlt évek szellemi tájképét, magukon viselve persze a„rajzoló” személyiségének nyomait. Az írások kötetbe gyűjtve is magyaráznák magukat az olvasónak, ám Murányi Gábor a szövegekhez lábjegyzeteket is fűzött, megkönnyítve így az összefüggések értelmezését. Egy türelmes párizsi magyar, Az ügynök neve: Horatio, Fullasztó ügynökvilág, A melbourne-i homo irodalmár, Kiragadott mondatok a zsarnokságból, Jelcin nyakkendője, Érctáblánál maradandóbb, Volt egyszer egy Héttorony…, A konok hűség könyve – csak néhány a kötetben szereplő írások címei közül igazolásául annak, hogy valóban változatos a Lapmargó, és a sokszor önálló miniesszének is beillő lábjegyzetek csak megnövelik a gyönyörködtetést ebben a változatosságban. Murányi Gábor írja a kötetről: „A recenzió nyilvános olvasónapló. Még inkább az, ha a recenzensnek - esetünkben a Könyvhétben - külön rovata van. Öt éve szorítom havi 5500 karakterbe mondandómat, pontosabban: reflexióimat a kedvemre kiválasztott újdonságokról. Írásaimat a mostani kötetben való újraközléskor egy kósza ötlettől vezéreltetve meglábjegyzeteltem. Van, amikor a lábjegyzet valóban az, amit neve jelöl: rövid kiegészítés, vagy a főszövegbe egykor be nem fért adalék. Ám ez a ritkább. Utólagos hozzáfűzéseim olykor még hosszabbak is, mint a főszöveg maga. Megkésett eszmefuttatás, a szerzővel való (meglehetősen gyakori) személyes viszony feltárása (amely esetenként kényszerű gyászmunka), máskor (ön)korrekció, új, azóta felbukkant adatok közzététele, a tárgyalt kötetek körül felszikrázó viták vagy érthetetlen csöndek kommentálása, nem ritkán kísérlet az elsüllyedt művek feltámasztására. Ez a kötet az olvasónapló olvasónaplója, s meglepetésemre (töredékes) önéletrajzi vallomás.”