Láthatár (dedikált példány) [antikvár]

LATHATAR 19 33-1944 1933. augusztusában Csuka Zoltán Magyarországra költözött. Nagy tervek foglalkoztatták, folytatni szándékozott a Vajdaságban íregkezdett irodalomszervező ir.unkát. A szomszédos országokban élő magyarság irodalm.ának bemutatását tűzte ki célul. Már a Kalangyában rovatot szánt ennek az ügynek, ahol Láthatár cimmel nemcsak az erdélyi és szlovákiai magyar irodalomiról számolt be, hanem, a szerb, horvát és román, sőt olykor-olykor az orosz irodalom egyes jelenségeiről is. Ezt a programot még tovább is szándékozott bőviteni a nagyvilágban szétszórtan élő m.agyarság bemutatásával. Mindezt gyűlölködő és rom.antikus revizionizmus nélkül, a hídteremtés szándékával. Folyóiratot szervezett, amely szerkesztőjeként mindezt megvalósíthatja. 1933. októberében megjelent a Láthatár. Csuka Zoltán pályafutása során szinte hagyománnyá vált már, hogy az új folyóirat az előző irodalmi rovatából m.integy kinőve, annak folytatásaként a cim.ét is átvegye. A Vajdasági írás /1928— -29/, az első jelentős jugoszláviai m,agyar nyelvű irodalmi hetilap, a Képes Vasárnap /1928-30/ irodalmi m.ellékletéből önállósodott. Folytatása a Reggeli Újság cimű hetilap, illetve annak irodalmi melléklete, a Mi Irodalmunk, m.ajd 1932-től a Kalangya volt, amelynek művelődési rovata a Láthatár cimet kapta. Ez lett a ci-me az 1933. őszén Budapesten induló uj folyóiratának is. "Tájékoztató az irodalmi és művészeti élet eseményeiről. Az összes magyar nyelvterűletek irodalmi életének figyelője" - állt alcimként a cimlapon, s mint ilyen a Bartha Miklós Társaság 1927-28-ban megjelent folyóiratát, a Csanády György szerkesztette Hidat tekintette elődjének és mintaképének, amely a csehszlovákiai, jugoszláviai és romániai magyar irók alkotásaival ismertette meg az olvasóit.