Bővebb ismertető
A Lélekelemzés, amely évi két megjelenéséből az októberi számát az éves analitikus konferencia válogatott és tanulmánnyá formált előadásiból állítja össze, és tavaszi számát az egyéb írásoknak szenteli, ezúttal csak egy nagyobb őszi, dupla számmal lép porondra. Ennek első sorban a legutóbbi konferencia átlagnál gazdagabb kínálata az oka. A sorrendben 14. Pszichoanalitikus Konferencián ugyanis a korábban megszokotthoz képest több előadás hangzott el, amely kínálta azt a megoldást, hogy az előadások lektorált cikk változatát egy kötetbe szerkesszük. A konferencia, a változások és kölcsönhatások kérdéskörét állította a középpontba, amely az előző év teoretikus témájával ellentétben, első sorban klinikai implikációkat, és úgy tűnik ezáltal, nagyobb érdeklődést vonzott. Ráadásul a konferencia szervezői a témát „A pszichoanalízis, mint alkotás" alcímmel kitágították a pszichoanalízis és művészetek irányába is, így egy meglehetősen sokrétű, gazdag programkínálat alakult ki. Az előadás folyamot tovább gazdagította, hogy a konferencián két emlékülésre is sor került: az egyiken Székács Istvánra emlékeztek a tanítványok születésének 100 éves évfordulója alkalmából, a másikon pedig a nemrég elhunyt Nemes Líviára.
A konferencia, és értelemszerűen a kötet is tehát három kulcsfogalomra fűzhető fel, a változásra, a kölcsönhatásra és a kreativitásra.