Liber Amicorum (kétszeresen aláírt példány) [antikvár]

bánrévy Gábor Nemzetközi kereskedelem az Unión belül? 2004. május l-jével formálisan is megtörtént csatlakozásunk az Európai Unió-(EU)hoz. Ennek számos következménye között szerepel eddig használt fogalmaink - legalábbis egy részének - átalakítása, átalakulása. Ezek közül ebben a kis dolgozatban csupán egy- újragondolásra „ítélt" fogalommal, pontosabban szólva: fogalom-párral szeretnék foglalkozni. 1. Mostanáig szinonimaként használhattuk a „nemzetközi kereskedelem" és a „külkereskedelem" fogalmat. Legfeljebb azon múlt a szóhasználat, hogy mit kívántunk kihangsúlyozni.^ Az EU-csatlakozással azonban a helyzet alapvetően megváltozott. „A 25-ök között zajló kereskedelem [ugyanis] nem számít külkereskedelemnek (kiemelés tőlem: BG), tehát ezentúl minden áruforgalom, amit az Unió tagországai egymás között bonyolítanak, belföldi (kiemelés tőlem: BG) forgalomnak számít."^ Nem lehet tehát a jövőben pl. a magyar-német áruforgalmat „külkereskedelem"-nek nevezni és az EU-n belül exportról és importról beszélni. (A KSH javaslata szerint ehelyett kiszállítás és beszállítás lenne a legmegfelelőbb kifejezés.)^ 2. A következőkben azt szeretném bizonyítani, hogy az EU tagországai között lebonyolódó kereskedelmi forgalom ugyan nem minősül „külkereskedelmi" forgalomnak, ugyanakkor - továbbra is - nemzetközi kereskedelemnek tekintendő! Ehhez, persze a „nemzetközi" jelző tartalmát újra meg kell vizsgálni és az új helyzetnek megfelelően a szükséges képet át kell értelmezni. Eddig ugyanis a „nemzetközi" kereskedelmi forgalmat azonosnak tekintettük az országhatárokat átlépő, tehát különböző államok között lebonyolódó külke- ' „A nemzetközi és ^«/(fóldi) jelző, általában, lényegileg azonos tartalmat takar, legfeljebb a „kül-(fbldi) jelző használatánál a hangsúly a „belföldi"-hez, a hazaihoz való viszonyításon van, míg a „nemzetközi" jelző az absztrakció magasabb fokára utal. Egy példával élve: Magyarország részére a más államokkal folytatott kereskedelem kül-kereskedelem; saját, hazai nézőpontunktól elvonatkoztatva viszont egy része a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatoknak." - BÁNRÉVY Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jog. (Budapest, 1998, Szent István Társulat) - 17. p: SZABÓ Sándor: A külgazdasági kapcsolatok szabályainak változása az EU-csatla-kozás után. - www.itifa.gov.hu/Eurpai integracio/Tematikus hatterbeszelgetes 2004 ianuar 23 ^ SZABÓ i.m. 2. p.