Lángoktól ölelve (dedikált) [antikvár]

A címoldalon a szerző dedikálásával!
A 20. század nagy tapasztalata, hogy életünkkel együtt az igények és a jelszavak rugalmasan alakulnak. A "mindenki egyért, egy mindenkiért" dialektikus közösségi bíztatását az egyénre koncentráló, "valósítsd meg önmagad!" váltotta fel, majd az egyént is szinte felszámoló "légy vállalkozó", hiszen a vállalkozónak személye már nincs is, csak uniformizáló külső kellékei8 és jó esetben pénze. Molnár Géza az első jelszó korszakában nevelődött címfestő kisinasként, és egész életében magával vitte az együtt végzett munka örömét és a közösség szeretetét. A háború utáni újjáépítésre következően elkezdte "önmagát megvalósítani": nyelveket és új szakmát tanult, majd dolgozott újságíróként, fordítóként, s a hivatali karrier egyik csúcsára érkezve párizsi kultúrottaséként. Volt irodalmi újság és könyvkiadó vezető beosztású szerkesztője, és önmaga képességeinek legjav át kiteljesítve valósította meg azt az önmagát, aki mindvégig az "egy mindenkiért" elve szerint élt. A "légy vállalkozó!" jelige korát már nyugdíjasként élte meg, de ekkor is próbára tette erejét: Tisztás címen akart széleskörű írógárdát összefogó folyóiratot alapítani. Nem magáért - hanem azért az írótársadalomért, akiknek a vállalkozói világban publikálási lehetősége nem, vagy alig maradt. ez a vállalkozás megbukott, de nem bukott meg Molnár Géza csorbítatlanul megmaradt embersége és tisztessége, ami ennek a könyvnek minden szavát hitelesíti.