Lónyay Ferenc fegyveresítési és ruházati főhadbiztos válogatott iratai (dedikált példány) [antikvár]

1711. augusztus 25-én Bodrogkeresztúr határában, a Tisza partján véres, emberhalállal végződő esemény zajlott le. Ezen a napon Kassa felől kereskedőszekerek igyekeztek dél felé, fegyveresek kíséretében. A szekerek gazdája Karácsony Sándor görög kereskedő volt, akinek neve a Rákóczi-szabadságharc idején főleg 1705 óta gyakran szerepelt a Törökországgal folyó kereskedelem adatai között. A török határ felé vonuló szekérkaravánt egy férfi igyekezett feltartóztatni, aki lóhalálban vágtatott Bodrogkeresztúr felől Karácsony után. Kezében gróf Pálffy János császári tábornagy, Magyarország teljhatalmú katonai parancsnoka rendeletét lobogtatva arra akarta rávenni a görög kereskedőt, hogy térjen vissza Kassára. A visszafordulást sürgető személy, Lónyay Ferenc, és az azt megtagadó Karácsony között heves vitára, majd veszekedésre került sor, amelynek folyamán az egyik kísérő - mint a későbbi vizsgálat kiderítette: egy Mehemet nevű belgrádi janicsár - lelőtte Lónyayt, aki azonnal meghalt. Számunkra mind maga az eset, amelynek szálai tulajdonképpen évekkel előbbre nyúlnak vissza, mind az áldozat személye azért jelentős, mert rajtuk keresztül a Rákóczi-szabadságharc kevéssé ismert gazdasági hátterére vetődik fény. Lónyay Ferenc személyében ugyanis a Rákóczi-szabadságharc egyik legjelentősebb gazdasági szervezője esett a tragikus esemény áldozatául. Alakját éppen ez a vonatkozás teszi fontossá számunkra, ezenkívül az életével kapcsolatos dokumentumokból az is kiderül, hogy tevékenysége túlmutatott a csupán adminisztratív jellegű irányítómunkán s működésében a tőkés vállalkozás bizonyos kezdetleges formái is megtalálhatók. Ez pedig a magyar társadalomfejlődés szempontjából nem elhanyagolható mozzanat. A Bodrogkeresztúrnál megölt Lónyay Ferenc családja a Tiszántúl különböző megyéiben, elsősorban Beregben és Szabolcsban volt birtokos.