Bővebb ismertető
E könyv címe a magyar-német kontrasztív nyelvészet tárgyalását ígéri, a benne szereplő (és az alcímben pontosabban megjelölt) megszorítás pedig arra utal, hogy a téma kifejtése alkalmazott nyelvészeti keretben, sajátosan a magyar szempontjából várható. Munkám elméleti szintű vonulatához a rendszernyelvészeti leírásnak megfelelő tipológiai és kontrasztív nyelvészeti módszerek szolgáltak alapul, alkalmazott szinten pedig a nyelvoktatás szempontjait követve a magyar mint idegen nyelv komplex hungarológiai igényű megközelítésére törekedtem.
Írásom előtörténetének egyik lényeges állomását alkotják az öt éves müncheni lektori tevékenységem (1989-1994) során szerzett tapasztalatok, majd pedig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen folyamatosan tartott kontrasztív kurzusok. (Közülük az egyik a magyar-német kontrasztív nyelvészetet önmagában, a másik a kontrasztív nyelvészet és a fordítástudomány kettősségét, viszonyát veszi alapul. Ezekhez kapcsolódik a hungarológiai programban még két szeminárium is: a magyar zene, illetve a magyar művészet közvetítéséről. A bennük érvényesített szemléletmód előzményei a még 1989 előtt tartott művészetszemiotikai kurzusokra nyúlnak vissza.)