Magyar Nyelv 1980. december (dedikált példány) [antikvár]

MAGYAR NYELV;LXXVI. ÉVE.1980. DECEMBER4. SZÁMMódszerbeli újítás és elvi-elméleti állásfoglalások néhány XIX. századi magyar nyelvész műveiben1. Nyelvészeink 1954. november 11 13-án rendezték meg Budapesten a III. Országos Magyar Nyelvészkongresszust. Ez alkalommal Tamás Lajos Általános nyelvészet és magyar nyelvtudomány" címen tartott megnyitó előadást (1. Általános nyelvészet, stilisztika, nyelvjárástörténet. Szerkesztette Kniezsa István. Bp., 1956.). Általános nyelvészetünk bemutatását Rttbinyi MózESnek 1907-ben megjelent Általános nyelvtudomány" című könyvecskéjével kezdte, ám eljárása nem jelentette azt, hogy a magyar nyelvészek a nyelvvel kapcsolatos elméleti és a nyelvtudomány elvi kérdései iránt korábban egyáltalában nem érdeklődtek volna, sőt Tamás soraiból azt olvasom ki: már a történetiség elvének meghirdetése és tudatos alkalmazása is elvi állásfoglalást jelentett, melynek tárgyalása szorosan beletartozik az ún. általános nyelvtudomány történetébe. Tamás nem is mulasztja el az utalást arra, hogy A történeti módszer alkalmazói között olyan úttörőnk van, mint az Antiqui-tates és az Elaboratior Grammatika szerzője", azaz Révai Miklós. Vele kapcsolatosan már sokszor történt említés arról, hogy kezdeményezése hogyan viszonylik a történeti nyelvtudomány megalapításához nemzetközi mértékkel mérve. Talán mégsem felesleges Heinrich WiNKLERnek egy méltatására utalnunk, amely Révai Elaboratior Grammatica című műve III. kötetének a megjelenése alkalmából látott napvilágot: Hier selien wir Sprachwissen-schaft im besten Sinne des Wortes vor 140 Jahren betrieben, und mit einem Eifer und Erfolg betrieben, der geradezu den Neid von indogermanistischer Seite herausfordern könnte, wenn man eben davon Kenntnis hátte. Jeden-falls sind die Ergebnisse dieser Forschung auf dem Boden des Magyarischen bedeutender und nachhaltiger, d.h. bis zum heutigen Tage unerschütterter als die meisten gleichzeitigen Ergebnisse auf indogermanischem Gebiete" (IF. XXIX., Anz. 53, 2. jegyzet). A szerzőről, Heinrich WiNKLERről csak annyit kívánok megjegyezni, hogy Ernst Lewy szavai szerint ő folytatója volt azon német általános nyelvészeti hagyománynak, melynek létét hivatalosan sohasem ismerték el (vő. UngJb. X, 426).Ezen bevezetés után rátérek annak a kérdésnek a tárgyalására: volt-e a magyar nyelvészek körében érdeklődés a nyelv elméleti problémái ós a nyelvészet elvi kérdései iránt Révai után s Rubinyi Mózes említett könyvének a megjelenése előtt is. Ezt a kérdést egészen futólag Tamás Lajos is feltette magának 25 évvel ezelőtt tartott előadásában. Akkor ő még úgy látta nyelvtudományunk történetének ezen szakaszát, hogy abban hungarocentriz-mus uralkodott. Véleménye alátámasztására Httnfalvy pálra utal, akinek a meggyőződését így fogalmazta meg: a nemzetközi tudományosságban