Maulbertsch Székesfehérvárott [antikvár]

iiví': n-i !i; mémá? Ajánlás Székesfehérvárt méltán nevezik Magyarországon Szent István városánalc. Az ezer esztendős királyi székhely ősi hagyományán kívül azonban Székesfehérvár a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme is. Ebből a barokk környezetből emelkednek ki Franz Anton Maulbertsch oltárképei és freskósorozata a hajdani karmelita templomban, melynek központi témája Szűz Mária születése, szerepe az üdvösség történetében és mennybevétele. A Dunántúlon másutt, Sümegen is találunk híres freskósorozatot Maulbertschtől. Míg ezek a mester fiatalkori művei közé tartoznak, a székesfehérvári sorozat freskói az alkotóereje csúcsán levő mester érett munkái. Ebben az értelemben mintegy középponti helyet foglalnak el Maulbertsch életművének magyarországi alkotásai között. A művész későbbi munkái Vácott, Győrött, Egerben, Szombathelyen és másutt találhatók. Kovács Péter művészettörténész tudós tanulmánya és Szelényi Károly művészi fotói méltóan mutatják be Maulbertsch műveinek ezt a kiváló együttesét. Szívből kívánom, hogy ez a kötet hatékonyan járuljon hozzá ahhoz, hogy Székesfehérvár rangjához illő figyelmet kapjon a hazai és külföldi szakértők és látogatók körében. . fik. Erdő Péter bíboros, prímás Eszter^rom-budapesti érsek V I Il ¦ i , r I!' ' I . 1 I 'a'" 'I 'iiri! ^' 1 'I I <:i''' I 'í ' ' 1 I i ¦ ' I j) ! . í i, ' 1 ! ' • I ' i I ' ' ' 1 f .':-iiM I ' ! I A KARMELITÁK TEMPLOMA Székesfehérvár, a régi Alba Regia, a középkori Magyarország királyi koronázó városa másfél százados török megszállás, egymást követő ostromok, tűzvészek, folyamatos pusztulás után a XVIIL században épült újjá. A késő barokk-ro-kokó stílusú emlékekben gazdag belváros templomaiban a korszak művészetének számos kiemelkedő - és bizony alig-alig, vagy csak kevesek által ismert - értékével találkozhat az idelátogató idegen. A teljesség igénye nélkül említjük meg a ciszter, eredetileg jezsuita templom Franz Sambach által festett freskóit, ugyanott a páratlan szépségű rokokó sekrestye figurális faragású bútorait, a püspöki székesegyháznak Franz Anton Hillebrandt által tervezett nagyszerű oltár-ar-chitektúráját és a sok más mellett Mária Terézia királynő által a templomnak ajándékozott főoltárképet, Vinzenz Fischer munkáját, aztán a Fő utcai barokk patikát és a bel- városhoz közel, a Palotavárosban álló szerb ortodox templom freskóit és gyönyörű ikonosztázát. A hosszan folytatható sorban talán legnagyobb művészi jelentősége mégis annak a freskósorozatnak van, amelyet Franz Anton Maulbertsch készített a mai szemináriumi, azaz a XVIIL századi karmelita templomban. A karmeUták - amint ezt elsősorban Schoen Arnold két világháború közötti kutatásaiból ismerjük - 1689-ben, a törökök kiűzése utáni évben telepedtek meg a városban, ahol hamarosan tekintélyes méretű telek birtokába jutottak. A más kiadványokban is sokszor reprodukált Werner-féle metszeten már fóhsmerhetjűk az általuk 1721-ben emelt Nepomuki Szent János-kápolnát. 1731-ben eg)' korábbi katonai kórház helyén kezdték meg rendházuk építését, a mai templomét pedig csak egy jó évtizeddel később, 1745-ben. Az egj'ház-megye levéltárában fennmaradt fcljeg)'zések szerint az építkezésekkel kapcsolatban az utolsó kifizetésekre 1769-ben