Meditáció és felkészülés (dedikált példány) [antikvár]

SOMOGYI SÁNDOR : MEDITÁCIÓ ÉS FELKÉSZÜLÉS (Gyulai Pál Gernyeszegen) Van valami furcsa összetettség a Gernyeszegen tartózkodó Gyulai magatartásában. Máshová kívánkozik, és mégis helyben marad; elcsügged, majd remélni próbál; sóvárogja, hogy vigasztalják, és mégis ö biztat másokat; egyik legrosszabb bírálatát innen küldi Pestre, és mégis: ameddig nem figyelmeztetik melléfogására,abban a hitben él, hogy műve hasznos, majd elismeri tévedését, nekifekszik a munkának. Bajzáról kezd írni; ugyanazokat ejti ámulatba, akik pár hete még finoman lemosolyogták. Kétségtelen: önmagát keresi; magyarságélménye szervesen eggyé nő kísérleteivel; hol repülni szeretne, hol pedig zuhanni vágyik. Ger-nyeszeghez van bilincselve. E helység alig 14 km-re van JVlarosvásárhelytó'l, és még ma is országút melletti kis-község.i Százkilenc évvel ezelőtt egyetlen nevezetessége a XVIII. század barokk ízlése szerint épült Teleki-kastély volt, mely nehézkes-nemes vonalaival, égőpiros kupolájával, kettős oldalszárnyaival, lehiggadt művészi teremtőerőt sugárzó homlokzatával kevélyen emelkedett ki a környező ősparkból. Aki e kastélyba lépett, látnia kellett, hogy az ódon falak nemcsak a felvilágosodás ízlését őrzik, hanem az egykor oligarcha sorban állott Telekiek gőgjét is. A kastély Maros felé eső oldalán, ahol az alkalmazottak szobái voltak — Gyulai is itt lakott — ablakpárkányig nyúló hársfák vonták félhomályba a fal tövében meghúzódó furcsa párosítást: a négy évszakot jelképező kecses szoborcsoportot és az eliszaposodott, félig már betemetett várárkot. Az emeleti részen selyemtapétás, csiszolt tükrökkel ékes, aranyozott stukkóval borított falak Erdély egyik leghatalmasabb családjának hirdették erejét; a tágas könyvtárterem és levéltár ugyanezek kultúra- és múltszeretetét; a földszinti boltíves szobák pedig — ahol a szerteszét fekvő birtoktestek ügyeit intézték — azt a gazdasági hatalmat, melyet a cári intervenció pusztításai és a császári hadisarc sem tudott tönkretenni. Kényelem- és magyarságszeretet, mohó pénzvágy és akarnok gazdálkodás adták e kastély belső atmoszféráját. Gróf Teleki Domokos, Gyulai gazdája, a földműveléstől a fajállatok és versenylovak tenyésztéséig mindennel foglalkozott. Szesz- és pálinkafőzdéje volt, s emellett kiterjedt erdőgazdaságai. Kastélyában és erdélyi jószágain hajszolt sürgés-forgás hirdette szervezőképességét és gazdálkodói hajlamait. Embereinek lélegzetvételnyi idejük is alig volt; amilyen bőkezűen támogatta az erdélyi magyar intézményeket és a bujdosó hazafiakat, olyan hajcsárnak bizonyult a gazdálkodásban. Ügy dolgozott és dolgoztatott, mintha a megváltozott helyzetben egymaga akarta volna végrehajtani Széchenyi gazdaság- és kultúrafejlesztő célkitűzéseit. Minden áron erősödni és erősíteni akart; Wesselényihez és Keményhez hasonlóan páni féle- ' Mai nevén Gornest. 29