Megtűrt kelet (dedikált példány) [antikvár]

I. PROLÓGUS Az 1970-es évek eleje társadalmi és művelődési progresszió időszaka volt, a "nagy generáció" kísérlete arra, hogy szubkultúra felől tagozódjon be az akkor "emberacúnak" deklarált szocialista társadalomba. Reménnyel töltötte el a hatvanas évek közepén-végén érettségizetteket az új városi folklór (beat), az utazási lehetőség (Lengyelországba), az új gazdasági mechanizmus, a reformgondolkodás és -ideológia ("Lukács tanítványok"), a diáklét meghosszabbodása (100.000 fős felsőoktatás), az extenzív fejlesztés utolsó szakasza (1967-1976).'" A korszak "kultúra-közvetítő"-i 1947-1953 között születtek: 1. a szubkultúra jogaiért folytattak harcot; 2. legfontosabb élményük a nyitás és függetlenedés, a változtató magatartás, 3. reform- és "másként" gondolkodás, 4. a szubkultúra vállalása, gondozása, a kreativitás, az alkotásigény volt. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy az ekkor rehabilitálódott amatőrizmusnak mutassa be, vizsgálja meg jellemző jegyeit, s ezen belül az amatőr - később alternatív - irodalmi műhely, a miskolci KELET irodalmi alkotócsoport másfél évtizedes történetét elemezze. Művelődéstörténeti, művelődéspolitikai, művelődésszociológiai, szociálpszichológiai, szervezetszociológiai hipotézisek tükrében a KELET önértékelését, önérvényesítését próbálja követni. Az inkább esszé, mint tudományos értekezés három korosztály, a mai ötvenesek, középkorúak és fiatalok hiteit, aktivitásait értelmezi a résztvevő szubjektív aspektusából is. A mai negyven, ötven éveseknek a "második fordítás évéig" (1988) különös élménye volt, hogy a létről egészen mást tanult és mást tapasztalt, s ezért bízni kezdett a "felfutó" társadalmi, kulturális lehetőségekben, abban, hogy kifejezheti a generációs másságát az egy generációra szabott politikai rendszer ("kádárizmus") finisében; és abban is reménykedett, hogy a depolitizálás helyére teszi a "kizökkent időt", a civil magatartásformákat. Az illúzió a hetvenes évek derekáig tartott, de erejét az is mutatta, hogy a nyolcvanas évek végén még élt belőle néhány jellegzetesség: