Mészáros Mihály szobrászművész kiállítása (dedikált példány) [antikvár]

Mindig rejtély volt számomra, hogy miért csinál az ember szobrot, képet, rajzot? Mi az az ősi erő, mely őt arra készteti, hogy szóban meg nem fogalmazható érzéseit, hangulatait műtárgyba kényszerítse? Mi az az ismeretlen izgatószer, ami mindig műtárgy létrehozására indítja? Mi az a titokzatos mód, mely a műtárgyba sűrített érzést, hangulatot konzerválja, átplántálja a nézőbe és így a mű hosszú időkön keresztül sugározza létrehozójának szándékát, mint egy örökös szárazelem mindig van benne töltés, feszültség. Rejtély, hogy ez a feltöltött energiaforrás milyen céllal sugározza tovább a gondolat erejét? Van-e olyan szándék a sugárzásban, mely a mindenkori világ és önmagunk jobb megértését és megértetését célozza?E rejtély mindig szembetűnik ha műtárggyal kerülök kapcsolatba, még akkor is, ha én vagyok a mű létrehozója és a gondolat rajtam keresztül valósul meg. A munka különböző szakaszaiban kutatom, figyelem, igyekszem tettenérni a szellemet, kifürkészni szándékát.E kutatásokat mutatom most meg engedve azon pillanat kényszerének, amikor az ember leplezetlenül mutatkozik meg, lám ilyen vagyok; ismerjetek és értsetek meg, hogy e megértés által közelebb kerüljünk egymáshoz.