Metszetek, ahol gondolataink összeérnek (dedikált példány) [antikvár]

Az elmúlt két évtizedben a Lakiteleki Népfőiskolán két kollégiumi forma alakult ki.Az egyik a terepet járó, népismereti kollégium. Hallgatói az ország minden részéről érkező 100-120 egyetemista, főiskolás diák, akik 20-30 oktató, csoportvezető irányításával két alkalommal egy-egy hétig kérdőívvel terepmunkát végeznek, tényadatokat gyűjtenek, felméréseket és riportokat készítenek. A kiscsoportos elemzések után többnapos népfőiskolai műhelyviták érlelik az adott témakör valóságot kutató összegzéseit, ajánlásait. A Tisza Kollégium és a Tanyakollégium után legutóbb a Duna-Tisza közi településeken élő emberek pénzügyeit vizsgáló, a törvényhozásnak ajánlásokat megfogalmazó Kossuth Kollégium diákjai kerültek kapcsolatba a magyar valósággal.A másik népfőiskolai kollégiumi forma két esztendős. A hallgatók negyedévente találkoznak egy-egy hétvégére, s péntek estétől vasárnap délig konzultációk, médiatréningek, kirándulások, közösséget szervező, erősítő gyakorlatok, interaktív foglalkozások segítenek föltárni az adott témakör ellentmondásait, mélyrétegeit, összefüggéseit. Valamennyi kollégiumunkat jellemzi a nemzet iránti elkötelezettség és a fokozottabb közéleti érdeklődés. Alapelv, hogy a vonzó ismeretbővítés mellett fejlesszük a közösség iránti érzékenységet.A Nobel-díjas tudósunkról, Szent-Györgyi Albertről elnevezett kollégium gondolatát Kristóf Péter és felesége, Kristófné Gungl Rita fogalmazta meg, akik korábban a Népfőiskola Konrád Adenauer Kollégiumának hallgatói voltak. Felhívásunkra olyan sokan jelentkeztek, hogy a felvételi eljárás során - a felvehető hallgatók korlátozott száma miatt - sok-sok értékes fiatalról kellett lemondanunk.Az elmúlt két esztendőben a Szent-Györgyi Albert Kollégium közösséggé érlelődött, s ez elsősorban köszönhető a Kristóf házaspár pedagógiai érzékenységének, tudatos szervező munkájának, valamint a hallgatók érdeklődésének, kapcsolatot teremtő képességüknek.Az elkészült antológia immár összezárta őket. Azt az üzenetet is megfogalmazza, hogy íme, van jövője, van utánpótlása a méltán világhírű magyar tudománynak. A közösségi kollégiumi élmények, a hajnalig tartó viták, beszélgetések évtizedekre bizalmi kötést is adnak, ez pedig jótékony hatással lehet a magyar tudományos közélet számára is.