Mezítláb a szentegyházban [antikvár]

A szerző által dedikált.
Petőfi megmutatta, hogy nemcsak az „írástudók” számára, hanem „szűrös-gubás embereknek” is lehet alkotni. Korunkban nemsokára az utolsó szűr és guba is múzeumba kerül, de nem avulhat muzeális emlékké az az elv, hogy a költészet a népé is. Nemcsak mint felvevőé, hanem mint értékelő fórumé is. E kötet cikkeinek írásakor az a meggyőződés vezetett, hogy Petőfi elvét ki lehet terjeszteni a költészetről az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokra is. Könyvem olvasgatása remélhetőleg nem árt meg a hivatásos irodalomtudósoknak, kutatóknak és oktatóknak sem, de őszintén megvallom, hogy cikkeim megszerkesztésekor elsősorban nem rájuk gondoltam. Azt szerettem volna elérni, hogy azok se tegyék le olvasatlanul e könyvet, akik egy szabályos tudományos dolgozat végigtanulmányozására nem fordítanának sem erőt, sem időt, de akik készek elgondolkodni Petőfinek és kortársainak mai időszerűségén. Fekete Sándor