Bővebb ismertető
A szerző által dedikált példány. A borító halványan elszíneződött, szélei kissé kopottasak.
Az előttünk fekvő költemények érdekessége mindenekelőtt abban van, hogy utalnak egy ember tehetségére, meleg lelkivilágára és nagy műveltségére. De talán még ennél is jelentősebb, hogy egy világviszonylatban jól ismert orvostudós szemüvegén keresztül ábrázolják a felhőket, a tavaszt, a beteget s az egész életet. A szerzőt magát és írásait is úgyszólván születése óta ismerem. Fényképem hosszú éveken át ott függött gyermekszobája falán. Onnan figyeltem első harcait s későbbi fejlődését. Édesapja régi jó barátom, írótársam, akinek munkáit több alkalommal ismertettem itt az Egyesült Államokban, ahol évtizedek óta a clevelandi egyetemen az európai irodalomnak vagyok a tanára. Szirmai Endrét olykor kis időre elvesztettem szemem elől. Aztán újból előtűnt újabb meglepetésekkel, sikerekkel, sőt az is megesett, hogy kellemetlen helyzetekben találtam, melyekből azonban mindig játszi könnyedséggel került ki és nagy tudásával meg fáradhatatlan munkájával egyre feljebb jutott. Ugyanilyen könnyedséggel írja verseit is: egy sietős pillanatban a villamoson, az autóban, miközben egy súlyos beteghez igyekszik, vagy éppen a röpülőgépen, mikor valamely jelentős nemzetközi találkozóra utazik.