Bővebb ismertető
Művészet határtalanulGyönyörű két szó! A művészet a valóságosnál több, mégsem földöntúli: a lélek tárgyiasulása, a tehetség szivárványa, a csodáknak csodája. Azt pedig, hogy határtalanul, nekünk, a Körösök táján élő békésieknek és a Maros partján élő aradiaknak nem kell sem magyarázni, sem értelmezni, sem pedig régi, rossz beidegződésekkel mást mondani róla, azt jelenti, amit jelent. Illetve valami többet is, amiről úgy érzem, hogy akkor teljesül ki igazán, amikor a két szó együtt felragyog, és ettől határtalanul nagy, jó kedvünk támad. Olyan is, hogy énekelnénk tőle, olyan is, hogy verseket mondanánk (talán Adytól vagy Eminescutólj, hogy üzennénk a barátainknak, művésztársainknak: gyertek hozzánk a képeitekkel, szobraitokkal, nézegessük együtt és beszélgessünk róluk. Ti békésiek, gyertek Aradra, ti aradiak Orosházára, ahol egy több évtizede szerveződött egyesület, a Kulturális Kapcsolatok Egyesülete az elmúlt évben kitalálta, hogy pályázatot ír a Phare CBC programhoz arról, hogy Művészet határtalanul". Hogy az orosháziak, békéscsabaiak, gyulaiak, egyszóval a békési táj képzőművészei átmennek Aradra kiállítani, az aradiak pedig Orosházára, közben arra is sort kerítenek, hogy megbeszélik: mi rejlik a két szó, a művészet határtalanul" mögött. Vagyis a két szó lényegét mi adja, a két szó hangulatát mi tölti be, a két szó mit álmodik nekünk, mire biztat, miről mond tanulságos történeteket. Mert határtalan a művészet ereje, sugárzása, ösztönző akarata arra, hogy együtt sétáljunk az aradi főutcán és együtt az orosházin is, hogy eltöltsünk pár nyári napot Orosházán és Gyopárosfürdőn, amit az Alföld gyöngyének neveznek a XIX. század óta, és amelynek vizében a római légiók is enyhet találtak két évezrede.Ezekre gondolt a pályázó (és nyertes) egyesület, amikor megtette ajánlatát, hogy ideje érkezett annak, miszerint a művészetek és a művészek határtalanul találkozzanak, és azt mondják egymásnak: jó, hogy együtt vagyunk! A többi már a szív dolga, ha őszintén hiszi és akarja ezt, a többi a barátságé és a szereteté, ha barátságot és szeretetet akar kelteni az ismeretlen ismerősökben és a régi barátokban, hogy nem egymástól el, hanem egymáshoz vezetnek az utak. Mert nemcsak hiszik a művészetről, hogy az mindenkié, hanem pontosan tudják, hogy mindenkié.És ha ez így van, a közös öröm máris határtalan, és a művészet is az. S ha ez az első ilyen nagy alkalom, legyünk védelmezői, köszönjük egymásnak a példát, mely hogy jó célt mutat, kétségtelen. Fényeset, olyat, amit régen vártunk és beteljesült. Aradon és Orosházán, 2004-ben.Sass Ervin