Nagykun kapitányok a 16. századtól 1876-ig (dedikált példány) [antikvár]

AjánlásPáratlan értékű művet tart a kezében az Olvasó. A kunkapitányok történelmi szerepét ugyan számos tanulmány bemutatta már, de egy kötetben, teljes történeti áttekintés most jelenik meg először, Elek György, a Nagykunság kiváló történésze tollából. Olyan kalandra hívja az Olvasót, amely a Nagykunság közigazgatásának különleges világába kalauzol, ahol az egykori autonómia sajátos alakjait, a jog és az önkormányzatiság megszemélyesítőit, a kunkapitányokat ismerheti meg.Mi, akik abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Nagykunságot tudhatjuk szülőföldünknek, büszkén valljuk, a Nagykunság és az egész Jászkun Kerület hazánk történelmében különleges helyet foglal el. Kialakulásában, etnikai összetételében sajátos vonások jellemzik egykori belső életét. Irányítása eltért az általános magyar közigazgatástól, a helyi jogkörű autonóm önkormányzat és igazgatás elkülönült a központi államhatalomtól és annak politikai egységeitől, a vármegyéktől. A Jászkun Kerület olyan módon illeszkedett az államba, hogy helyi szabadságjogait hangsúlyozva önkormányzatában megőrizte az autonómia legfontosabb vonásait.A jászkun önkormányzat gyökerei a középkorig njoilnak vissza. Az etnikumában, életmódjában és kultúrájában különböző két népcsoport, a kunok és jászok a 13. században érkeztek hazánkba. A befogadó és befogadott nép együtt alakította országunk történetét, sorsuk végérvényesen összefonódott. A kunokkal olyan jelentős haderő került a király oldalára, amely döntő erőt képviselt, amikor a haza sorsát el kellett rendezni. Ez a büszke, öntudatos nép úgy integrálódott a magyar társadalomba, hogy elsősorban az autonómia révén megőrizte kultúrájának jelentős részét, különösképp történeti tudatát, ami a különböző korokban más-más tartalmat és formát öltött, de a kuntudat, mint a magyar történeti mdat egy érdekes színezete.