Négykezes (Dedikált) [antikvár]

Szerző által dedikált példány.
ZALÁN MAGDA, a mesterségét imádó, sikeres zsurnaliszta 1965-ben elhagyta Magyarországot Rómába ment. Ott lett a hétköznapi kenyércsaták közepette szépíróvá: a párizsi Irodalmi Újság közölte - természetesen honorárium nélkül - első és lényegében utolsó novelláit. Három évtizeddel később, washingtoni lakos korában jelent meg első önálló kötete Budapesten, az újságírói, rádiós múltból született Barátok a magasban című művészportrégyűjtemény (igaz, két Kanadában írt és publikált angol nyelvű könyv után). Azóta is ilyen - mint mondja - „irodalmi igényű zsurnalisztikát'' ír. Annak minősíthető a Részletek nem készülő önéletrajzomból című memoárja és az „érzelmes utazás Itáliában'' alcímű Hazatérő vidám földműves, de igazában az, a kettő között megjelent, önéletrajzi elbeszéléseknek nevezett Felhő árnyéka vízen is. A Négykezes lapjain Zalán visszatér az irodalmi portré műfajához, de - mint állítja - egyben el is búcsúzik tőle: 2000-ben felhagyott az aktív újságírással, sőt a naplóvezetéssel is.