Népi építészet és lakáskultúra a Szuha-völgyben (dedikált példány) [antikvár]

Nem túlzott állítás, hogy Gömör megye Magyarország kicsinyben." Hunfalvy Jánosnak - a megye nagy monográfusának - szállóigévé lett kijelentése véleményünk szerint nem csak a lokálpatrióta túlzása. A megyében utazó laikus szemlélődőt, de még inkább a népi kultúrát vizsgáló néprajzkutatót is hamar megragadják a gyönyörű tájak, a természeti gazdagság, az itt élő barátságos emberek és a népi kultúra sokrétűsége.Gömör történetét- néprajzát célzó érdemi kutatások igazából csak az utóbbi évtizedekben élénkültek meg. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke az 1970-es években tűzte ki célul a határainkon inneni és túli gömöri magyar lakosság kultúrájának részletes feltárását.A tematikus kutatási programnak megfelelően kezdett ezen dolgozat szerzője is munkához. Célom az volt, hogy egy kisebb tájegységben - a Szuha-völgyben - mutassam be Alsószuha, Zádorfalva, Szuhafő népi építészetének és lakáskultúrájának alakulását, változását a 19. századtól napjainkig. A Szuha-völgyben. népi nevén Száraz-völgyben jelentős számú kurialista nemes élt. Viszonyuk a velük egy helységben élő parasztsághoz igen érdekes problémákat vetett fel. Lajos Árpád kísérlete, a szuhafői nemesek és nemtelenek együttélésének bemutatására példaadó volt számomra. A kezdetben csak építészeti jellegű kutatásom ezzel jelentős társadalomtörténeti, társadalomnéprajzi aspektussal is gazdagodott.