Partium 2008. tél (dedikált példány) [antikvár]

¦ I ! I , ¦ ¦ ' I : V.' tőkés László „Két pogány közt" Európai kereszténységünk mai helyzetének az általános jellemzésére - a Kelet és Nyugat viszonyát jellemző hagyományos különállás továbbélésének a körülményei között - egy távoli történehni analógia kínálkozik. A török és a Habsburg birodalom vetél- ^ kedésének színterévé vált Kárpát-medencében a korabeli Magyarország - a krónikás í ''jli , megfogalmazása szerint - „két pogány közt" őrlődött. Más szóval szólva: a keresztény- ^',. fe ség „bajnokának" számító Habsburg-ház „apostoli" császáraitól sem számíthatott jobb ' ' bánásmódra, mint a létét fenyegető „pogány" törökök részéről. Mutatis mutandis: a kommunista-ateista diktatúra kegyetlen vallás- és egyházellenes-sége alól szabaduló kelet-közép-európai - kis - nemzetek a Berlini fal leomlása és a mesterségesen megosztott Európához való visszacsatlakozásuk után, egy kis túlzással szólva, vallási szempontból úgy érezhették, hogy "cseberből vederbe estek". A volt kommunista tábor vallási tilalmát és keresztényüldözéseit elszenvedő keresztény egyházak és hitükben megalázott hívő emberek a lelkiismereti és vallásszabadság eszményi világát látták a nyugati demokráciában, és nemes irigységgel néztek fel reájuk. Az igencsak korlátozott, de mégiscsak létező kelet-nyugati egyházi kapcsolataink évtizedeken át az ateista diktatúra alóli felszabadulás ígéretét hordozták magukban, és ennek reménységét éltették bermünk. Utóbb azonban, a kommunista diktatúra bukását követően, a szabad nyugati kapcsolattartás viszonyai között hamar rá kellett jönnünk, hogy az eszményeinkben élő „szabad világ" vallásszabadságának nem sok köze van az - egykori - „keresztény Európához"; hogy az a szabadság inkább jelenti a vallástalanság, mint a vallás szabadságát; inkább, mintsem a nagy múltú nyugati kereszténység nemes örökségének a folytatását. Európai parlamenti képviselőként vegyes érzésekkel kellett tapasztalnom, hogy az ideológiai alapokon álló ateista materializmus - keleti - világából a szekularizálódott, nyugat-európai fogyasztói társadalom vulgáris materializmusának a világába csöppentem. 1989 után, egyházi kapcsoltaink terén is ugyanennek a valóságnak a sokkoló hatásával kellett szembesülnöm. Ez azonban még nem minden. A kép teljességéhez az a francia forradalom hagyományaira visszavezethető, liberális vétetésü keresztényellenesség is hozzátartozik, mely intoleráns módon a politikai és a közéletből is messzire száműzné az Egyházat, és valahol a civil szféra és a társadalmi élet perifériájának a határán jelölné ki annak a helyét. Ezen a ponton viszont már egymásra is talál, ami egymáshoz illik, és a keresztényellenesség nyugati hagyománya, valamint a kelet-európai diktatúrák harcos egy-házellenessége anakronisztikus összhangban találkozik egymással. Európai parlamenti képviselőként ebben a sajátos ellentmondásos helyzetben ébredtem rá annak szükségességére és tűztem ki hivatásomul, hogy keresztény hitünk és értékeink szószólójává váljak ebben a kétszeresen keresztényietlen európai uniós légkörben. Ebből az alapvető előzményből és felismerésből kiindulva hirdettem meg a Keresztény Európát! elnevezésű programot- és ermek a missziói tervnek a mentén és részeként kerül sor 2008 Adventjében brüsszeli nemzetközi Biblia-kiállításunkra, valamint Kereszténység és Európa című európai parlamenti konferenciánkra. —. ^ 1 ^ it