(pen)ULTIMA (h)ORA (dedikált) [antikvár]

Felső lapéleken, szennylapon és a gerincen néhány halvány folt.
Elöljáróban szeretném elmondani, hogy mindössze 100 vers megírásának lehetőségét kértem a sorstól, igaz, két nyelven: magyarul is százat, angolul is százat. Ez nem ment teljesen egyenletesen, mert már a 25. magyar versnél tartottam, amikor az angol versek megírásra késztették magukat. Ez azonban csak kétharmadrészt igaz. Mert a műfordítás már a kezdet kezdetén helyet kért magának saját költői gyakorlatomban. Van tehát az itt szereplő 25-ből olyan versem, mely részben vagy egészében fordítás. Részben saját magyar nyelvű verseim angol fordítása (Nicholas Kolumban munkája), részben József Attila-sorok, melyeket én ültettem át angolra. Elmondhatni, hogy ezek ott bukkannak fel angolul, ahol a magyar versvariáns József Attila versvilágát tekinti ihletőjének. Ez a kötet, mely a (pen)ULTIMA (h)ORA címet viseli, a magyar versek közül a versopus 76-tól 100-ig tartó verseit tartalmazza - magyarul verset tehát többet nem írok -, valamint az angol versekből az 51-től 75-ig számozottakat