Reánk kell bízni (dedikált) [antikvár]

Könyvtest kissé megnyomódott, hajlott.
Az egyetemi tanárként és irodalomtörténészként megismert író novelláskötete egy több generációs erdélyi panoptikum játékos-groteszk-komoly összegzése. A generációs túlélés és a 89-90-es rendszerváltás mindenféle személyes jellemváltása meghatározója a modellszerű szereplők életútjának. A többszólamúság, az elbeszélői nézőpontok váltása szintén lételemévé vált ennek a modern beszély-irodalomnak. Könyvünk közel 20 éves prózai munkálkodás titokzatos egybeérése. „Végezetül meg kell valljuk: magabiztosságunk ellenére természetesen magunk sem tudjuk pontosan, mennyi az önéletrajzi valóság, s mennyi a fikció Szász László itt közreadott írásaiban. Hogy vajon azért váratott magára ily soká ez az első szépprózai kötet, mert - Verébi Jánoshoz hasonlóan - a romániai szellemi és egzisztenciális nyomorgás évei alatt csupán áthelyezési kérelmeket és önéletrajzokat gyártott kötetszámra az író, vagy valóban az esszé szabadságát, játékos műfaji széttartását - valóság, poeticitás és fikció narratív eklektikáját - tartotta szem előtt. Ami biztos: mostanra érlelte meg, dolgozta ki anyagát oly mértékig, hogy az egy könyv keretei között - még ha őrzi is helyenként, alcím formájában, eredeti műfajmegnevezéseit - képes az essai autonómiatörekvéseit a novellafüzér előnyeivé változtatni, azaz egy magasabb rendű formában egységgé szerveződni."