Bővebb ismertető
'RIPAM OMNEM QUAESIVIT'ELŐSZÓA Specimina Nova évkönyvet 1985-ben alapították az újjáalakult Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Történettudományi Intézetének akkori oktatói, köztük Visy Zsolt is. A két világháború közötti időszak pécsi Erzsébet Tudományegyetemén csak rövid életet megért tudományos folyóirat emlékét is felelevenítették ezzel, legalábbis a cím első két tagját tekintve. Az alapítók többsége mai napig az egyetem oktatói közé tartozik. Az évkönyvben megjelent tanulmányok és cikkek az alapítók és első szerzők szakterületeinek megfelelően minden történeti kort képviseltek. A közölt írások vegyesen, magyar és idegen nyelveken jelentek meg; hazai és külföldi kutatók művei egyaránt. Az évkönyv címe és kiadási alapadatainak állandó elemei a közérthető latin nyelven szerepeltek a kötetekben. Kiadója a mindenkori intézményvezető volt, szerkesztője egyik oktató. Állandónak tekinthető jól tervezett címlapja az egyetemnek nevet adó Janus Pannoniusra emlékeztetett. A 80-as évek végére az évkönyvnek megalakult egy többé-kevésbé állandó szerkesztőbizottsága is. Ezzel párhuzamosan kezdődött az a folyamat amelynek eredményeképpen fokozatosan az ókor ezen belül a római kor kutatását képviselő évkönyvvé lett. Közel negyedszázadnyi története alatt azonban nem csak az évkönyv arculata alakult és módosult. A kiadási hátterét képző intézmény illetve intézményrész is változott legalábbis szervezeti felépítésében és nevében. Előbb a Tanárképző Kar alakult Bölcsészettudományi Karrá, majd a Történeti Intézet is felbomlott tanszékekre. Az egyetem neve megváltozott és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem helyett Pécsi Tudományegyetemre módosult. Később a történettudományok különböző ágait képviselő tanszékek tanszékcsoporttá alakultak, saját évkönyvrészt is indítva ugyanezen a címen. Legutóbb pedig a Bölcsészettudományi Kar keretein belül megalakult a Történettudományi Intézet, amely tanszékeket foglal magába. Az évkönyv szempontjából ez a gyökerekhez való visszatérést jelenthetné. Ehelyett új korszakot jelöl a történetében, hiszen minden egyes kiadási háttérhely névváltozás az évkönyv teljes címének módosulását is jelentette és jelenti a folyóirat nyilvántartási számával (ISSN) együtt. Az évkönyv azonosítójaként a kiadási hely mellett így egyetlen állandó elem maradt: rövid címe a Specimina Nova.A szerkesztőség tevékenységének köszönhetően az évkönyv világszerte ismertté és keresetté vált. Az évkönyvnek állandó költségvetése nem volt, a szerkesztőknek azonban egy-egy kötet megjelentetésének költségeit sikerült rendre előteremteniük. A folyamat viszont sokszor éveket vett igénybe, ezzel