Óriásszekrény (dedikált) [antikvár]

Aki érzett már gombócot a torkában a magára rótt kötelességektől, akinek remegett már a gyomra a gyerekkel folytatott játszmák miatt, aki kelt már föl első álmából az aranyhörcsögöt előkotorni a zongora mögül, aki ült már a kozmetikus székében a tehetetlenség érzésével, hogy hiába az ifjító kezelés, a másik akkor is húsz évvel fiatalabb marad, aki öltött már gyászruhát jobb meggyőződése ellenére, aki bújt már a szekrénybe a szülői háború vihara elől... Akinek ismerősek ezek az érzések, az ismerősként olvassa Matkovich Ilona novelláit is. Akinek nem, az most megismerkedhet velük...