Bővebb ismertető
Sári József(sz. 1935)Kroó György A magyar zeneszerzés 30 éve c. könyvében (1975) egyetlen információt olvashatunk Sári Józsefről: külföldön él". Földes Imre 1969-ben megjelent, emlékezetes inteijú-kötetében, a Harmincasokban is hiába keresnénk a nevét azok között, akikre az akkori hazai zeneélet a magyar zeneszerzés reprezentatív alkotóiként tekintett, noha születési dátuma szerint éppenséggel helyet kaphatott volna a feltörekvő' nagy generáció" tagjainak sorában. A magyar zenei köztudat még másfél-két évtizeddel ezelőtt is csupán a periférián tartotta számon a nevét. Mindez feltűnő ellentétben áll azzal a fontos és elismert szereppel, amelyet Sári a '90-es években tölt be, immár Budapesten. Műveit gyakran játsszák; kiváló hangszeres előadók válnak darabjainak - elsősorban kamarazenéjének - elhivatott és lelkes szószólóivá. Számos tanítványa hálás a tőle kapott útravalóért, s az iskolapadból kikerülve is kíváncsi véleményére. Művészeti díjakkal ismerik el alkotó tevékenységét és a zenei közélet is feladatokkal árasztja el.Sári korábbi és jelenlegi zeneszerzői fogadtatásának aránytalanságát külső és belső okok magyarázzák. Egyfelől kétségtelen, hogy számos pályatársánál lassabban talált rá saját alkotói hangjára. Másfelől egyszerűen fizikailag nem volt jelen a magyar zenei élet egyik izgalmas periódusában, hiszen 1971 és 1984 között az akkori Nyugat-Németországban élt. Sári távolléte csaknem pontosan egybeesik az Új Zenei Stúdió indulásával és működésének legaktívabb másfél évtizedével. S noha zeneszerzői alkata s a művészethez való viszonya több tekintetben közelebb állt a Stúdió komponistáinak attitűdjéhez, mint a Harmincasok"-éhoz vagy más nemzedéktársáéhoz, neki nélkülöznie kellett azt a közösséget, amelyet a hasonló művészi törekvések, a hasonló világlátás és a politikai nézetazonosság kovácsolt az Új Zenei Stúdió tagjaiból.