Sárospatak határának helynevei [antikvár]

Bevezetés Bevezetés Az előzmények - Negyven évvel ezelőtt találkozott először e kötet két szerzője Zemplénagárdon, a Bodrogköznek és egyben Magyarországnak abban a csücskében, mely a magyar, a szlovák és az ukrán hármas határ közelében a világ végét jelentette. Balassa Iván figyelmét - aki abban az időben a Sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatója volt - Újszászy Kálmán irányította Kováts Dánieke, aki feleségével együtt ebben a kis faluban tanított, néprajzi szakkört szervezett, s tanítványainak gyűjtéseit gépelt sokszorosításban őrizte meg, pályázatokon sikerrel szerepeltette. Ettől kezdve állandó kapcsolatban állottunk, több közös vállalkozást valósítottunk meg. Legutóbb az Újszászy Kálmán emlékkönyv nagyszabású kötetében' állítottunk emléket a kiváló teológusnak, pedagógusnak, a magyar művelődés jeles képviselőjének, aki az ún. „pataki szellemet" nagyon nehéz időben is megtartotta. Kováts Dániel, már a sátoraljaújhelyi gimnázium tanáraként, az 1960-as évek második felében - a dunántúli megyékben indult kezdeményezések hatására, Végh József szakmai iránymutatása szerint - megkezdte a sátoraljaújhelyi járásban a földrajzi nevek gyűjtését Nagy Géza karcsaí tanár és Szűcs István vajdácskai református lelkész segítségével.^ Az 1969-ben Sátoraljaújhelyen megrendezett III. országos ifjúsági honismereti tábor egyik szekciója is a helynevek gyűjtésével foglalkozott. Az első eredményekről e munka irányítója az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők VI. országos találkozóján számolt be. A megyei tanács elnökhelyettese ezután őt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gyűjtés megszervezésével bízta meg a Végh József, majd Ördög Ferenc v&z&ésévéí kibontakozott országos gyűjtés keretében.'' Az összegyűlt cédulaanyagot a miskolci Hermán Ottó Múzeum adattárában helyezték el, s a vállalkozás méltatására ott 1982 októberében tudományos tanácskozást szerveztek.' A gyűjtés eredményeiből anyagi nehézségek miatt eddig csak Nagy Géza kötete® jelenhetett meg, mely a magyarországi Bodrogköz huszonkét falujának helynévanyagát közli. Időközben a Megyei Levéltár megbízásából Kováts Dániel kicédulázta a sátoraljaújhelyi levéltárban a zempléni kéziratos térképek teljes helynévanyagát,^ így Patak vonatkozásában is jelentős történeti forrás tárult fel. Irányítása mellett több névtani szakdolgozat készült a Comenius Tanítóképző Főiskolán. ' újszászy 1996. Szabad Tér Kiadó. A kiadást Koltay Gábor gondozta. 639 p. ^ Vö.: Úünumtó 3 földrajzinév-gyújtéshez. Összeállította: Kováts Dániel. Sátoraljaújhely 1968. 7 p. ' Kováts Dániel: A földrajzi köznevek típusai a sátoraljaújhelyi járásban. Sátoraljaújhely, 1971. aug. 14. Vö.: Útmutató Borsod-Abaúj-Zemplén megye földrajzi neveinek gyűjtéséhez. Összeállította Kováts Dániel. Miskolc, 1977. 26 p. - A munka tanulságairól: Kováts Dániel: Gyűjtőmunka a sátoraljaújhelyi járásban. In: NytudÉrt. 70. Bp. 1970. 384-385.; Uö: A földrajzi nevek tanúságtétele. Borsodi Művelődés 1979/2. 80-91., 1979/3. 90-92.; Uö: A belterületi nevek kérdéséhez. In: Hajdú Mihály és RÁcz Endre (szerk.): Név és társadalom. AIII. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai. Bp. 1981. 169-171. ' Földrajzinév-gyűjtők tanácskozása. HOMKözl. 21. 1983. 1-20. (Különnyomatban is.) '' Nagy 1994. 424 p. ' A magyarországi Zemplén anyaga megjelent n Borsodi Levéltári Füzetek 6-9. kötetében: SeresnÉ-Kováts 1977-1979. A Szlovákiához tartozó települi • nevei cédulán vannak meg a Borsod-Abaúj-Zemp-lén Megyei Levéltárban Miskolcon