Shakespeare előzői I. (dedikált példány) [antikvár]

I.MAELOWB.Megcsodáljuk a nagy embert, kinek tevékenysége egy egész évszázadra terjed és a ki egy hosszú emberéleten at munkálkodva, betölthette hivatását, mint Michel-Angelo, Corneille, Voltaire, Goethe, Victor Hugo. Megsiratjuk Byront, kit a harcztéren ölt meg emésztő kór; Shelleyt, ki a hullámokban lelte halálát ; Chattertont, a gyermek-ifjút, ki ön-kézzel vetett véget életének. De megdöbbenve állunk meg a lángielkű ifjú előtt, kinek gyilkos tör hatolt szemébe, hogy megfosztva szeme világától, kioltsa lelkének világát is, honnan épp felkelőben volt a nap. Még nem emelkedett ki a hegyek mögül, de látjuk a bibor fényt, érezzük a lángokat, melyekkel a titkos természeti erők műhelyébe hatolva, rejtekeikből kiszólitá őket; a fejlődésnek eredménye, melyet megindított, tiszta, magasztos, férfias költészet, mely a szívnek húrjain játssza el melódiáit.Angliában a renaissance legszebb virágait Erzsébet korában láthatjuk. Nemzeti szellem, eredetiség, kifejlődött nyelv s az ókori írók tanulmányozása jellemzik e páratlan korszakot, mely minden tekintetben méltán sorozható Perikies, Augustus vagy XIV. Lajos kora mellé. Az angol nép gazdagságnak, hatalomnak örvendett; az irodalom minden ága kitűnő művelőkre talált s világra szóló remekműveket hozott létre, különösen a drámában, melyre a renaissancenak Angliában a legnagyobb hatása volt. Mint Olaszországban a renaissance idejében a kiváló művészek egész serege élt, úgy Angliában elsőrangú drámaírók működtek, kiknek munkája századokon át fennmaradt s a világirodalomra is termékeid