Szabolcsi Bence I-II. (dedikált példány) [antikvár]

Ez a könyv életem mintegy másfél évtizedét kísérte végig. Terve nem sokkal Szabolcsi Bence halála után felmerült. Évekbe tellett, amíg megírásának hármas indíttatása - a Szabolcsi Bence személye iránti hála és tudós egyéniségének csodálata, a magyar-zsidó identitás létének és működésének történelmi, szakmai és pszichológiai szempontú bemutatása, belső kihívás egy olyan zenetörténeti mű létrehozására, amelynek hőse zenetörténész - olyan egységes és ellenállhatatlan késztetéssé erősödött, amely elől különböző elfogódottságokra hivatkozva sem térhettem ki. A munkát többször, évekre félretettem, mert más témák váltak számomra aktuálissá, majd hosszú ideig az elkészült kéziratnak kellett arra várnia, hogy a nyUvánosság elé kerüljön. Időszerűségét, úgy hiszem, nem vesztette el. Szabolcsi Bence életműve ma éppúgy felmutatandó monumentuma a magyar zenetudománynak és művelődéstörténetnek, mint 1973-ban lett volna; a magyar-zsidó belső és külső együttélés lehetősége indulatos, heves viták középpontjában áll; s a muzi-kológusról szóló biográfia olyan tükör, amelybe talán a mai zenetudomány művelői sem tekintenek minden haszon nélkül.A könyv terjedelmét és antológia-jellegét egyrészt a dokumentumok beszéltetésének módszere magyarázza, - érdeklődésre is elsősorban az első ízben itt olvasható Szabolcsilevelek, -írások, -vázlatok miatt tarthat igényt; másrészt az, hogy Szabolcsi megnyilatkozásának eszköze a szó volt: ahol a zeneszerzőkről szóló életrajzokban kottapélda áll, ott a muzikológusról szóló biográfiában a tudós gondolatmenetét, érvelését, stílusát, állásfoglalását az olvasó elé táró idézetek, könyv-, tanulmány-részletek bizonyítanak".Éppen ezért tartozom köszönettel mindenekelőtt azoknak, akik a Szabolcsi-hagyaték feldolgozását lehetővé tették és segítették: dr. Csanak ZJórának, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára vezetőjének, dr. Körmendy Kingámk, a hagyaték rendezőjének, dr Kállay Istvánmk, Horányi Károlyn2ik és Názi Bélának, a munkatársaknak, akik száz meg száz alkalommal éreztették a kutatóval, hogy munkájukat nemcsak hivatali kötelességből végzik. Ugyancsak hálával tartozom a Kodály Archívum vezetőjének, dr Kecskeméti Istvánnak, az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában dolgozó Vavrinecz Veronikának és Veöreös Enikőnek, valamint az Olvasószolgálat munkatársainak, továbbá kéziratom első olvasóinak és bírálóinak, Bosch án Daisy nek, Komlós Katalinnak és Kovács Jánosnak, különösen Fodor Gézának, aki elő-recenziójával a nyilvánosság elé vitte a Szabolcsi-monográfia megjelenésének ügyét és dr Szabolcsi Miklósnak, aki nemcsak megjegyzéseivel és kiegészítéseivel segített hitelessé tenni interpretációimat, hanem aktív résztvevője volt a könyv megjelentetésére irányuló próbálkozásaimnak is. A Kodály Archívumban őrzött dokumentumok közlését Kodály Zoltánné Péczely Sarolta szíves engedélyének köszönöm e helyt is.Végül tisztelettel és hálával említem meg a Häuser Arnold s a Lukács György Alapít-vÁNYokat, amelyeknek gondozói munkám befejezéséhez nyújtottak segítséget, valamint a Soros György és a Musica Omnium ALAPÍrvÁNYokat, amelyeknek kuratóriumai nagylelkű támogatásukkal e könyv megjelenését lehetővé tették.Budapest, 1993. októberKroó György