Bővebb ismertető
Címlapon a szerző dedikálásával!
Sulyok Gizella verseiben éppen az ragadott meg, hogy nem törekedett uniformis-nyelv és uniformis-képrendszer kialakítására. Nem, hanem szentségtörő módon azon nyersen tálalja elénk verseit, ahogy azok megteremtek. Tehát: nem jólfésült és utolsó divat szerint szabott ruhában és cipőben megjelenő, fölényesen mozgó és az előírt nyelven könnyedén csipogó gyermekek ezek - nem, inkább borzasak és neveletlenek. Mégis, vagy éppen azért? - amit mondanak, arra figyelnünk kell. Ahogy Sulyok Gizella mondja: "Csámpás hasonlatok /rajzanak köröttem / potrohosra nőnek / fogyó árnyékomon". Ezek a "csámpás hasonlatok" sokkal biztosabban meggyőznek ennek a költőnek tehetsége és igazsága felől, mint azok a hibátlan verslábakon libegő, de valahol mégis sánta versek, amelyek olyan bőséggel és magabiztossággal szállják meg lapjaink versrovatát.