Bővebb ismertető
I. Kutatástörténeti vázlatA szállítás és a közlekedés a népi kultúra egyik legösszetettebb egysége. Ennek az összetett témának fontosabb és nagyobb tematikus részei közül dolgozatom Jellegéből fakadóan az úthálózat, a csúszóeszközök illetve kerekesjárművek tárgyköreit vizsgálom. A járművek készítése és a fogatolás kérdésköre is a kutatott téma alkotóelemei közé tartozik. A szaktudomány kialakulásától sajátosan specializálódó néprajzi kutatások a népi közlekedés, járműkultúra témakörét is viszonylagos tematikus keretek közé határolták el.A paraszti járműkultúra kutatásának történetét napjainkig két alkalommal foglalták össze. Az első ilyen céllal készült munka K. Kovács László tanulmánya, amely a Néptudományi Intézetben, a második világháború után született értékes kutatástörténeti összefoglalók sorozatában jelent meg (K. Kovács 1948). írásában felhívja a figyelmet arra, a kutatási terület feltárására irányuló törekvéseket jellemző tényre, hogy "csak a legutolsó Időben alakult ki módszeres és tervszerű munka" (K. Kovács 1948.9). A "céhbeli néprajzosok" lassan kibontakozó tevékenységét azonban messze megelőzte a nem néprajzilag iskolázott szakemberek munkája. S Itt már egészen a 18. századig nyúlnak vissza a szálak. A közlekedés és szállítás első kutatói között találjuk Bél Mátyás egyik tanítványát Cornides Dánlelt (1 732-1 787), aki elsőként foglalkozott az azóta is időnként újra vizsgált kocsi eredeztetésével. Az ősvalláskufatóként ismertebb tudós (Kósa 1989. 67., Dömötör 1990. 502.) már 1781-ben megjelent tanulmányában (Cornides 1781. 15-21.) bizonygatja a kocsi magyar eredetét. Természetesen korábban Is szerepelnek különböző forrásokban a közlekedésre, járműkultúrára utaló adatok, ahogy azt K. Kovács László Is röviden vázolja kutatástörténeti összefoglalásában (K. Kovács 1948. 5-6).A 18. században meginduló kutatások elsősorban a közlekedésnek a honi iparfejlődést meghatározó voltára Irányultak (Berzevlczy 1 797, Széchenyi 1848, Hunfalvy 1867). A magyar kocslzás régmúltjáról, gazdaság- illetve művelődéstörténeti vonatkozásairól két történész szerző jóvoltából rendelkezünk mai napig alapvető jelentőségű munkákkal. Domanovszky Sándor (191 7, !11. 1979) és Takáts Sándor (1915, 1921, 1961) művei mellett számos kisebb nyelvészeti, történeti tanulmány foglalkozik járművekkel, fogatolással. A 19. század végi és a 20. század eleji folyóiratokban is található számos igen értékes közlés nyelvészek, történészek tollából, (pl. Benkő 1863, V.U. 1841. stb.) A tárgykör iránt érzékelhető fokozódó érdeklődést jelzik Hermán Ottó (1910) és Ecsedi István (1911) munkál Is a debreceni fogatokról.A különböző lokális feldolgozások egész sorozata sem képes pótolni a szintetizáló igényű munkákat, összefoglalásokat. Az első európai jelentőségű rendszerező és összefoglaló igényű munka a svéd Gösta Berg (1935) eurázsiai kitekintéssel írt könyve a skandináv kerekes és csúszó járművekről. A magyar népi közlekedés, teherhordás, járműkultúra kutatásának napjainkig egyetlen összefoglaló igényű feldolgozása a pozitivista korszakot lezáró (vő. Kósa 1989. 189)