Szentföldi szent helyek üzenete (dedikált példány) [antikvár]

Aki nyomon követte hétről-hétre a televíziókban a Szentföldi Szent helyek üzenete sorozatot, az tudja, hogy nem annyira a helyek üzennek, mint inkább a mögöttük lévő, a bennük rejlő és az értük kimondott gondolatok. A forrás a Szentírás, amelyet oly sok néven illettek az évezredek alatt: Könyvek Könyve, Biblia, Szent Könyv, az Ó- és Újtestamentum, az Írás. Egy bizonyos, e helyszínek nélküle, azaz a Könyv nélkül, rég elfeledett, netán betemetett városok, települések lennének. Nevezzék őket akár Betlehemnek, Názáretnek vagy éppen Jerikónak. Életemből hét szűk esztendőt töltöttem el a Szentföldön, ennek a felét gyermekként 1956 után, igencsak szűkös körülmények között özvegy édesanyámmal és nővéremmel egy szükséglakásban, de mégiscsak boldog gyerekként Ábrahám városában, Beer-Seván. Azután harminc év Magyarország és egy újabb három és fél éves látogatás, immár meglett emberként, 45 évesen, hátam mögött a Scheiber Sándor vezette rabbiképző néhány évével, majd az esti egyetemmel és a rádiós, tévés újságíró közel húszéves gyakorlatával. S mivel gazdag - a szó mai fogyasztói értelmében - sohasem voltam, így, ha nem is a gyermekkori "első félidő" ismétlődött, de a "második félidő" ugyancsak szűknek bizonyult.