A csönd (aláírt példány) [antikvár]

Az ebben a kötetbe foglalt verseket, gondolatokat 2008 tavaszától 2009 augusztusáig írtam. Életemnek abban az időszakában, amikor ifjúkori barátaim - volt ki békességgel, mások gyötrő fájdalmakkal, évekkel előbb eltávoztak már. Az én koromba, új barátságok nem köttetnek. Ám, ha egymás mellé sodródnak a világ dolgait hasonlóként megélt szerencsések, akik leülepedett múltjuk képeiben egymást felismerve - ha fizikai létük valóságában nem is találkoztak, de szellemi létük és cselekvésük indítékai egyazon létharmónia és létdisszonancia elemei voltak - félig kimondott gondolatokból is megértik egymást. írói magányosságomban ők formálták érzéseimet gondolattá, szavakká. És ekként kívántam szólni az időben bennünket követő, az életet másként értő és formáló nemzedékekhez is.A családomnak és orvosaimnak köszönöm, hogy ezt megtehettem. Elsősorban életfeltételeim megteremtőjének, egészségem őrzőjének, feleségemnek, Erzsikének.Budapest, 2009. Szeitz János