A Föld fia I. (töredék) (dedikált példány) [antikvár]

Részlet a könyvből: Az asszony, Gyeviné laskának való tésztát gyúrt. Hangot hallott, dehogy sietett a dolgával, a kislánynak, Zsofkának szólt oda. - Eriggy mán, nézd mög Julis nénédet, mit csinál. Zsofka a pitvar küszöbén ült. István, az apja, éppen tegnap este keményfából buba-formát faragott számára. Hogy a buba valóságos élőt mutatott, a helyén ott volt szája, orra, szeme. Zsofka már hajnal óta babrált rajta, hogy felöltöztesse. Hallotta, mit mondott az anyja, hát a maga módján nyögött, amikor ültéből föltámaszkodott és lógatva kezében a ronggyal körülcsavart fadarabot, megindult, hogy benézzen a lakójukhoz. Odaérve beszólt a nyitott ajtón. - Aszonta édös, nézzem mög, mit csinál? A homályos kamrából mélyről fölszakadó, lihegésbe fuló sóhajtás válaszolt. Zsofka bedugta fejét az ajtónyíláson. Julis ott feküdt a alacsony vackon. Alatta most fehér lepedő volt, takarónak meg rongyos pokrócot terített magára. Fejét halk fájdalommal dobálta a párnán és szaporán szedte a lélegzetet.