Bővebb ismertető
ILLAT
Mesebeli fehér tájon Bivaly-ködök vontatják a gond Tartós szekerét; túl a váltón Bakterház térdel: alázatom. Mintha a minden rendben volna, Az est árnya lassan moccan. A kacéran csillogó sínpáron Is vonat-idő araszol.
O, az éj tava kiapadt! Lombok között buja szél A fénynek új utakat kutat, Míg el nem ér ajkamig a korom, Lelkesedem álmos új korokon, S mint itatóst átitat A könnyű, illó áhítat, A töprengés tinta illata.