A stigma krátere (dedikált példány) [antikvár]

Metamorphoses mythologia^ epilógus „Én pedig imé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, a melyben élő lélek van az ég alatt." „De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled." „És erőt vevének a vizek a főidőn, száz ötven napig." „Felfakadának a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának." Mózes I. könyve 6. 7. 1 Midőn medréből kicsapott Aegeus ága, h^yőnk már réges-rég készen állt, s amikor végre aludni tért Zeus, 4 az új istennek szava valóra vált, és elevezvén az Olympus fölött, h^'óm népével átléptük a határt. 7 Láttunk bősz ordast a bárányok között úszni, és hallánlí Tethyst, miként fortyog, ha a fuldokló Chimaera könyörög. 1—2 Ovidius: „Aegeus áija": a mai Égei-tenger. 7 Ovidius: „Farkas a bárányok Icözt úszik, sárga oroszlánt,/ tigrist hurcol a hab"