A tengerész és a halál (dedikált példány) [antikvár]

ESKÜT TETTEMSétáltunk a zöld Bega partján, két gyermek, egymás kezét tartvány a fűzfák ága vízbe libbent, tavasz zsongott a szíveinkben.Gyönyörű volt, ahogy ott mentünk, a békés ég kékellt felettünk, emlékszem, megálltunk a hídon, s a messzeség is zengett hívón.Hogy ujjongott e tűzvirágos, nagy ünnepen a boldog város, kicsiny kezedben szegfű égett, nagyon szerettelek én téged.És akkor, a csodás tavaszban, míg győzelmünk száz kürtje harsant. az új világra esküt tettem én, az első szabad május elsején.