Ártatlan áldozatok (dedikált példány) [antikvár]

BevezetőKöszöntök minden kedves Olvasót! És megköszönöm, hogy szánnak arra időt, hogy e könyvet kézbe vegyék és elolvassák. A rendszerváltás óta számtalan irás jelent meg a szovjet kényszermunkatáborokba való deportálásról, amelynek többsége visszaemlékezés, napló, tanulmány-esszé, de akad köztük szépirodalmi alkotás és akad olyan is, amelyik kalandos történet formájában íródott. Ezen könyvek száma és a műfajok sokszínűsége sem elegendő ahhoz, hogy e történelmi szörnyűséget jóvá tegyük és az elhurcoltakat, valamint szeretteiket kárpótoljuk, de remélhetőleg a részvétünk kifejezésére megfelelő. A témában megjelent írásokban az a közös, hogy a megélt borzalmakat kívánja bemutatni. Jelen könyv se cselekszik másképp, inkább csak abban különbözik az eddigiektől, hogy ezt eltérő műfaji eszközzel teszi meg.A könyv szerkesztésekor több szempontot is fontosnak tartottam. Szükségesnek éreztem, hogy átfogó, strukturált képet adjak a partiumi svábok deportálásáról. Ebben segített Boros Ernő írása, amely részletesen ismerteti a sváb falvak elhurcoltjainak az összegyűjtését, deportálásukat, lágerbeli munkájukat, életüket és visszatérésüket. Ahhoz, hogy átlássuk, miért is volt igazságtalan a svábokat elhurcolni háborús bűnösként Szatmár megye területéről, úgy, szükséges elolvasni Baumgartner Bemadette írását, mely a szatmári svábok nemzeti hovatartozását a népszámlálás tükrében mutatja be.A könyv leíró és tudományos fejezetei után a visszaemlékezésnek adtam teret, mely történelmi és lelki tényezőkből táplálkozik. Fényi József alkotása nem különös emberekről szóló történet. Szereplői szürkék, de kristálycsillogásúak, puhák, ám gerincük hajthatatlan, próbára tétettek, de szégyent nem vallottak.Fényi József írásához személyes élményei adták az ihletet. Megfogalmazásuk a 70-es években történt; ez megmagyarázza a konkrét megnevezések hiányát. De ennek ellenére is mindenki jól el tudja képzelni térnek és időnek megfelelően, hogy visszaemlékezéséhez hasonló történések lehettek a többi munkatáborban is. E fejezetet színesítik Ludeser Viktor naplóinak archív képei. Nagy bátorságának tanúbizonysága az, hogy naplót vezetett és azt haza csempészte, holott ez szigorúan büntetve volt, azzal, hogy ha e feljegyzéseket megtalálják, akkor nem engedik őket haza.A könyvnek fontos része Csirák Csabának a munkája, amely bemutatja Dr. Scheffler János Szatmári püspök és nagyváradi apostoli kormányzó levelét, melyet a deportált sváb lakosság megmentéséért írt a vármegye főispánjához. Ebben a fejezetben a csanálosi római katolikusok levelét is megismerhetik az Olvasók, melyet a Pápához írtak.Már kisgyermekként is foglalkoztatottak a társadalmi történések, 1987-től sok117