Az évek peregnek [antikvár]

Előszó Tisztelt Olvasó! Az írásokban, legyen az vers vagy próza, sokan a jeleket keresik. Tisztelt Olvasó, talán Te is azok közé tartozol. Most kezedbe vetted ezt a kis verseskötetet. Ne regényként kezd olvasni! Nézd meg a tartalomjegyzéket! Válassz belőle verset! Találkozni fogsz olyan részekkel, amely Téged szólít meg, amely Neked szól, Neked üzen. A legtöbb vers azt hozza elénk, amiről nap mint nap beszélünk, de nem mindig jutunk el a cselekedetekig. Próbáld a szeretet ajándékával szemlélni az életet, és olvasni a verseket! A szeretet kiállta az időpróbát, a szeretet nincs korlátok közé szorítva Tudomásul kell vermünk, ha akarjuk, ha nem, ha tetszik nekünk, ha nem, hogy a születésünk pillanatától kezdve öregszünk. Minden megélt perccel idősebbek leszünk. Az éveink szélsebesen peregnek egymás után. Ki akarjuk használni az időt, az anyagi javakat egy életen át gyűjtögetjük. Amikor megszülettünk, nem hoztunk magunkkal semmit. Nem körmyű, de tudomásul kell vennünk, ha elhagyjuk ezt a földi sátrunkat, azzal hagyjuk el, amivel ideérkeztünk. Az összegyűjtött földi javainkból nem viszünk magunkkal semmit. Amit vihetünk, az a szeretet. Szeretet az a kincs, amely örökre megmarad. Boldog az a gyermek, aki ezt örökli Szüleitől. Hálás vagyok Szüleimnek, hogy ilyen örökséget hagytak rám. Ezt az örökséget szeretném a gyermekeimnek és az unokáimnak továbbadni. A verseimmel kísérletet teszek arra, hogy ezt átadjam az Olvasóimnak is. Hogy a törekvésem mennyire járt sikerrel, majd eldöntik a Tisztelt Olvasók. A Szerző